Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - SZEMLE - Nyárádi Péter: Mezinárodní Vztahy- csehszlovák folyóirat az ország külpolitikájáról
A csehszlovák külpolitika - írja cikkében Milos Vejvoda - azokra az elvekre épül, amelyeket az SZKP XXV. kongresszusán vázoltak föl, majd a XXVI. kongresszuson dolgoztak ki. Ennek vezérelve - összhangban a Szovjetunió békeprogramjával - az imperializmusellenesség és az internacionalizmus. Mindennek szellemében a szerző a csehszlovák külpolitika fő célkitűzéseként említi a béke megőrzését, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére tett törekvéseket, e téren a szoros együttműködést a többi szocialista országgal és a vázolt célok érdekében minél hathatósabb együttműködés kifejtését a más társadalmi rendszerű államokkal. A csehszlovák külpolitika egyik legfontosabb irányvonalának, a leszerelés terén kifejtett tevékenységnek az értékelése a témája Ivan Bro% írásának a Metyi- národní vytahy 1981. évi 6. számában. Az írás felvázolja Csehszlovákiának az említett célok érdekében tett lépéseit. A cikkíró kiemeli az ország aktív részvételét számos békeprogram kidolgozásában, áttekintést nyújt a csehszlovák javaslatokról, egyidejűleg bemutatja azt a módot, ahogyan Csehszlovákia e jelentős világ- politikai problémakör megoldásához közelít, mindig szem előtt tartva saját és szövetségesei érdekeit, egyidejűleg konstruktívan figyelembe véve mások elképzeléseit is. A szerző kiemeli, hogy a csehszlovák külpolitika éppen ennek a toleráns állásfoglalásnak köszönhetően részesült számos külföldi elismerésben a fegyverkezési hajsza megfékezésében kifejtett tevékenységéért. A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés (a parlament) külpolitikai szerepéről közölt tanulmányt a folyóirat 1982. évi 3. száma Stanislav Kfi% tollából, aki elsősorban arra hívja fel a figyelmet, milyen feladatok hárulnak a csehszlovák parlamentre az ország külpolitikájának kialakításában. A cikkíró kiemeli, hogy a parlament mint az államhatalom legmagasabb szintű szerve, felelős az ország külpolitikájáért, és ennek teljes tudatában irányítja az ország külügyeit. A nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika mindig is fontos része volt a csehszlovák parlament tevékenységének. Ennek az utóbbi években az élesedő nemzetközi helyzet, az egyre összetettebb világpolitikai események adtak különleges hangsúlyt. A szerző éppen ezért részletesen leírja a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés szerepét és tevékenységének főbb irányait a külpolitika szférájában. Említést tesz az Interparlamentáris Unió keretén belüli együttműködésről. Ennek tevékenységében a csehszlovák tagozat már a 20-as évek eleje óta jelentős szerepet játszik. A cikkíró foglalkozik az 1968-69-es évek társadalmi válságának időszakával is. Ekkor - írja - a Szövetségi Gyűlésre hárult az a feladat, hogy megerősítse Csehszlovákia kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, s egyidejűleg új irányt mutasson a csehszlovák külpolitika számára a korábbi időszakban kialakított, hibásnak bizonyult álláspontok megváltoztatására, majd az ország ellenségei által kezdeményezett tudatos izolációs törekvések kivédésére, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi tekintélyének megerősítésére. Az ország nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai törekvéseinek értékelése és bemutatása mellett nagy hangsúlyt kap a külpolitikai folyóiratban a jelentős világpolitikai események bemutatása, értékelése. E téren a legnagyobb figyelmet 88
