Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Szántó Borisz: A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása
lógíák tökéletesítése. Ezt látszik bizonyítani a 5. táblázat is, de alátámasztják ezt Jimmy Carter volt amerikai elnök szavai is: „Az új fegyverrendszer-koncepcióra vonatkozó javaslattal kezdődő fejlesztési ciklus egy évtizedet, sőt többet is igénybe vehet. Az alapkutatásba fektetett összegek megtérülési ideje ennél is hosszabb. De a kutatás és fejlesztés a fegyver- rendszerek előállítási költségéhez képest olcsó. A megfelelő stratégia tehát kibővíteni választási lehetőségeinket a termelés korai, illetve az azt megelőző stádiumában a kutatás segítségével, de alaposan megválogatni a lehetőségeket a drága gyártás-előkészítés és termelés szakaszában, illetve azt megelőzően.”26 Az elsőbbségre és a vezető helyre való törekvés objektív következményének és nem csupán a világpiaci erőviszonyok alakulása tükröződésének tulajdoníthatjuk az innováció bizonyos fokú lefékeződését a műszaki szempontból vezető országokban. Technológiai blokád a szocialista országok ellen Szólnunk kell arról a példátlan erőfeszítésről is, amellyel az Egyesült Államok akadályozni kívánja a szocialista országok tudományos-műszaki haladását, és amely ugyanolyan jellemzője a jelenkori nemzetközi küzdőtérnek, mint a tőkés országok közötti konkurrenciaharc. A Párizsban székelő ún. COCOM-bizottsá- gon (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls) és más „koordinációs” csatornákon keresztül az Amerikai Egyesült Államok kormánya hegemon helyzeténél fogva mindegyik tőkés országnak igyekszik megtiltani az általa korszerűnek ítélt technológia szocialista országok részére történő eladását. Ezáltal a szocialista országokat éppen az élenjáró technológia egyes területein kívánják megfosztani a széles körű nemzetközi munkamegosztásban való részvételtől. A Reagan-kormányzat 1980-tól a korábbinak egynegyedére csökkentette a Szovjetunióval folytatott tudományos együttműködést és tudóscserét is, és a számára különösen értékes néhány témán kívül minden programot megszüntetett.27 Ezzel nyilvánvalóan autark gazdálkodásra és tudományos-műszaki fejlesztésre kívánja kényszeríteni a szocialista országokat, jól tudva, hogy a gyorsuló tudományos-műszaki haladás a szocialista országokat rákényszeríti a szelektív ipar- fejlesztésre, ami fokozódó nemzetközi munkamegosztás nélkül nem lehetséges. A COCOM szervezetét 1949-ben, a NATO születésének évében hozták létre, hogy a „kommunista” országok ellen akkor elfogadott exportellenőrzési törvényét (Export Control Act) az Egyesült Államok a NATO-szövetségesekkel (Iz- land kivételével) és Japánnal is betartassa.28 Sem nemzetközi határozat, sem kormányközi megállapodás nem támasztja alá a COCOM szervezetét, működését és döntéseit. Kizárólag „gentlemen’s agreement” alapján jött létre, és döntései éppen ezért nem kötelező érvényűek; betartásukhoz a tagországok kormányapparátusának megerősítése szükséges. 65