Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Szántó Borisz: A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása
e) Nem nőtt az amerikai szerzők tudományos közleményeinek részaránya a világ publikációs termésében. f) Az amerikai sajtó vésztjósló elemzése ellenére sem figyelhető meg azonban csökkenés a tudományigényes, legfejlettebb technológiát megtestesítő berendezések exportrészarányában; sőt az Egyesült Államok kivitelének szerkezete a tudományigényes termékek felé tolódott el. A tudományigényes berendelések exportja a teljes kivitel százalékában 4■ táblázat Év Egyesült Államok Japán NSZK Svájc Anglia Franciaország Hollandia Olaszország 1963 3°,5 18,6 21,2 37.4 19,8 20,0 33.7 21,5 1975 39.5 25,7 23.3 CM OO N 2 5,2 22,0 33.2 18,1 1977 C» OO CM M .5 23,8 33.4 27,2 23,6 32,8 15.9 Forrás: I. Hatfichronoglou:Les éntranges intemationaux des products de haute intensité de recherche-dévelopment. OECD, Párizs, 1985. A versenytársak főleg alacsony vagy közepes műszaki színvonalú és kevésbé tudományigényes termékekkel érnek el sikereket az amerikai vállalatokkal szemben. Az ún. „high technology”, az igazán tudományigényes termékek többségének vonatkozásában az Egyesült Államok továbbra is tartja az elsőséget, bár Japán már átvette a vezetést például az elektronmikroszkópok, a rozsdamentes acél és az optikai műszerek területén, Tajvan és Dél-Korea pedig műszálak vonatkozásában veszélyeztetik az Egyesült Államok elsőségét. Látványosan lemaradtak az amerikai vállalatok a robotok és a képmagnók gyártásában, pedig mindkettő az Egyesült Államokban született, de Japánban továbbfejlesztett találmány. Csökken a technológiai rés a nukleáris energetikában, a repülőgépiparban, sőt a számítógépek előállításában is. Japán és Nyugat-Európa megelőzte az Egyesült Államokat a termelés fajlagos energiafelhasználásában. Ismerve azonban az Egyesült Államok energetikai innovációs programjait, ez a helyzet egyelőre nem tekinthető visszafordíthatatlannak. g) Nagy gondot okoz az Egyesült Államok számára az, hogy a legkorszerűbb technológiákhoz nélkülözhetetlen mangán, tantál, króm, kobalt, azbeszt, ón, nikkel, kadmium felhasználásának kétharmada külföldről származik.23 (Korábban az Egyesült Államok nyersanyagfüggősége sokkal csekélyebb mértékű volt.) h) Jelentős lemaradásnak tekinthető az állóeszközök megújításának viszonylagos lassúsága. 1948-1966 között az állóeszközök átlagos életkora az Egyesült Államokban 3 évvel, majd 1973-ig további 1 évvel csökkent ugyan, 1973 után azonban gyakorlatilag nem változott. Szerszámgépek vonatkozásában például a 10 évnél fiatalabb gépek aránya a tőkés országok közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb.24 62