Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)
Púja Frigyes külügyminiszter hozzászólása az országgyűlés nyári ülésszakán (1983. június 24.) Lázár György elvtárs beszámolójában széles körű áttekintést adott kormányunk tevékenységéről, a közel három évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósításáról. Beszélt kormányunk külpolitikájáról is, amelyhez én is kapcsolódni szeretnék. Országgyűlésünk ülésére olyan időszakban került sor, amikor a szélsőséges imperialista körök arra törekszenek, hogy a maguk javára változtassák meg a világban kialakult erőviszonyokat, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben. Mindezek következtében a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált. Nem szándékunk a NATO vezető köreit azzal vádolni, hogy tudatosan új világháborút készítenek elő, de jelenlegi politikájuk növeli a háborús veszélyt, nem utolsósorban a nukleáris összecsapás veszélyét. A hetvenes évek első felében Európában több fontos nemzetközi problémát sikerült rendezni, csökkent a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen konfrontációjának veszélye, s széles körű együttműködés bontakozott ki a különböző társadalmi rendszerű országok között. Az Európában elért eredmények megszilárdítása kedvező lehetőségeket teremtett volna a regionális problémák rendezéséhez a világ más térségeiben is. Érthető az európai népek - közte népünk - aggodalma, mert kontinensünkön is mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélyeztetett helyzetbe került. Belső és külső feladataink, a szocializmus és általában a béke ügye szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, sikerül-e megőrizni és továbbfejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált európai együttműködést. A NATO 1979. évi úgynevezett kettős határozatának elfogadása óta a szocialista országok rendszeresen és nagy nyomatékkai mutattak rá arra a veszélyre, amelyet az 572 amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéta jelent Európa és az egész világ békéjére. A Szovjetunió számos alkalommal kifejezte készségét az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján nyugvó megállapodásra. A nukleáris töltetek egyenlő számára vonatkozó javaslata újból bizonyítja ezt. Ugyanakkor szovjet részről hangsúlyozzák: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai nem engedhetik meg, hogy felboruljon a jelenlegi katonai erőegyensúly. A nyugati rakétatelepítések megfelelő válaszintézkedésekre késztetik a Szovjetuniót, a Varsói Szerződés országait. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, és gyakorlati tevékenységével arra törekszik, hogy előmozdítsa a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés ügyét. Azon munkálkodunk, hogy a magyar külpolitika sajátos lehetőségeivel hozzájáruljunk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének januári politikai nyilatkozatában összefoglalt javaslatok megvalósításához. A Magyar Népköztársaság kormánya helyesli és támogatja az észak-európai, a közép-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló javaslatokat. Jóindulatúan tanulmányozzuk a más európai - és Európán kívüli - atommentes övezetekre irányuló kezdeményezéseket is. így üdvözöljük J. V. Andropov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunó Legfelsőbb Tanácsa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a Balti-tenger térsége is legyen mentes a nukleáris fegyverektől. A magunk részéről készek vagyunk együttműködni minden állammal, valamennyi békeszerető erővel a nukleáris katasztrófa megelőzése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a kölcsönös megértés és bizalom erősítése érdekében. A Magyar Népköztársaság küldöttsége következetesen síkraszáll azért, hogy a mad137
