Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)
működést. Hangsúlyozták, hogy a kulturális együttműködési vegyes bizottság fontos szerepet tölt be az együttműködés megvalósításában. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaságban élő szerb, horvát, szlovén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő valamennyi társadalmi-gazdasági, kulturális-művelődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatainak fejlesztésében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspontja a nemzetiségi kérdésben a két ország népei barátsága erősítésének fontos eleme. A felek ebben a szellemben tovább munkálkodnak a nemzetiségek sokoldalú igényeinek minél teljesebb kielégítéséért. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet fordítva a nemzetközi feszültség enyhítését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fejezte ki a mostani bonyolult nemzetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza a legsúlyosabb veszély a világ békéjére és biztonságára, az országoknak a békés egymás mellett élés elvén alapuló együttműködésére. A meglevő válsággócok kiterjednek, és újabbak keletkeznek. A népeknek a világ különböző részein még mindig harcolniuk kell a gyarmatosítás, az újragyarmatosítás, a fajgyűlölet és apartheid különböző formái ellen, a felszabadulásáért és a függetlenségért. Kifejezték meggyőződésüket, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a fegyverkezési verseny gyors megfékezéséért, a tényleges leszerelésre irányuló intézkedések kidolgozásáért és végrehajtásáért. Szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el minden leszerelési tárgyaláson. Támogatnak valamennyi konkrét javaslatot és kezdeményezést, amely a tényleges leszerelési tárgyalásokhoz vezet. Az európai helyzetről folytatott eszmecsere során a felek nagy jelentőséget tulajdonítottak az európai biztonság és együttműködés elmélyítésének, a helsinki záróokmánynak, melynek következetes és maradéktalan érvényesítése megkülönböztetett fontosságú valamennyi európai ország és nép létérdeke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentumot fogadnak el, amely magában foglalja az európai biztonsággal, bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról szóló határozatot is. A két elnök hangsúlyozta, hogy a világ különböző pontjain levő válsággócok súlyosan fenyegetik a világbékét, és azokat tárgyalások útján, az ENSZ alapokmányának elvei alapján kell megoldani. Megállapították, hogy az el nem kötelezett mozgalom jelentős tényezője a nemzetközi életnek, és nagyban hozzájárul a békéért, a biztonságért, a feszültség enyhítéséért, a gyarmatosító és újragyarmatosító elnyomás ellen vívott küzdelemhez. A mozgalom közelmúltban, Üj-Delhiben tartott VII. csúcskonferenciája a nemzetközi élet fontos eseménye volt. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy tárgyalásaik eredményei hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének és jószomszédi viszonyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítéséhez. Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Magyar Hírlap, 1983. április 1.
