Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Szocialista országok közös dokumentumai
A BNK, a CSSZSZK, az LNK, az MNK, az NDK, az RSZK és az SZSZKSZ párt- és állami vezetőinek moszkvai tanácskozásán elfogadott közös nyilatkozat A találkozó részvevői elemezték az európai és a világhelyzetet, és szocialista államai k nevében aggodalmukat fejezték ki a feszültség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozat értékelését és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulásáról. A népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának, térjenek át a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre, és biztosítsák minden állam fejlődését az együttműködés, a biztonság és a béke szellemében, az egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat következtetéseit azokról a negatív tényezőkről is, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mindezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NATO-országban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állítása. Hadicélokat szolgáló kozmikus rendszereket dolgoznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a világűrben és a földön levő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrendszereket fejlesztenek ki, amelyek tömegpusztító hatása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamosan nőnek a - népek vállára súlyos teherként nehezedő - katonai kiadások. Ebben a helyzetben a találkozó részvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegyverkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a genfi Leszerelési Bizottság munkájára és a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokra. A találkozó részvevői arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a fegyverkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el a fegyverkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugalmasságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelése a népek békéjét és biztonságát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó imperialista erőpolitika és diktátum, amely az államok közötti konfrontációra, az „érdekszférák” megszilárdítására és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cselekedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szocialista és más államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, ellenséges kampányokat folytatnak a szocialista országok ellen, és a nyomás egyéb módszereit alkalmazzák. A világ különböző térségeiben meglevő háborús feszültséggócok és válsághelyzetek még bonyolultabbá válnak, és újak keletkeznek, nő annak a veszélye, hogy ezek kiszélesednek. Számos független állam ellen folyik hadüzenet nélküli háború, erősödik a nemzeti érdekektől idegen külföldi katonai jelenlét. Az új világgazdasági rend 118
