Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Szántó Borisz: A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása
élességét nem csökkenti az az integrációs folyamat sem, amely az iparilag fejlett tőkés országok között közvetlenül vagy multinacionális vállalatok révén megy végbe.10 Ma már nem lehet egy ország nemzetközi helyzetét csupán az acél- vagy a gabonatermelés adataival meghatározni. Figyelembe kell venni a tudományosműszaki fejlettségi szintet, a termelés, illetve a teljes innovációs folyamat hatékonyságát; a gazdasági fejlettséget, illetve az ehhez kapcsolódó külgazdasági kapcsolatokat, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a termelékenységnövekedés, de az annak ütemét meghatározó tényezők is nagyobb fontosságot kapnak. A termelékenységet pedig a gépi felszereltség korszerűsége, a szervezettség, a munkaerő minősége és kulturáltsága határozzák meg. Az Egyesült Államok ez ideig meg tudta őrizni a vezető szerepét az általa kulcsfontosságúnak tekintett iparágakban, bár Nyugat-Európának és Japánnak sikerült szűkítenie a technológiai rést. A technológiai fejlettség viszonylagos szintje (Egyesült Államok :ioo) I. táblázat Technológiai fejlettségi szint* Technológiai fejlesztési képesség** 60-as évek 70-es évek 60-as évek 70-es évek második fele első fele második fele első fele NSZK 40,4 49.4 27,0 35.6 Japán 22,2 41,0 14,6 30,0 Franciaország 23,9 3i,7 J7>1 23.4 Anglia 25,0 2J.3 17.4 18,6 * Összetett mutató, melyet néhány kiválasztott tudományigényes ágazatban számítottak ki a szabadalmak száma, az export, a hozzáadott érték és a tudományigényes termékek exportrészaránya mutatóinak szintetizálásával. ** Szintetikus mutató, melyet a technológiai fejlettségi szint, a K+F-eredmények és forrás- ellátottság alapján határoztak meg. MegjegyzésA szerző véleménye szerint mindkét mutató csak a fő irányzat hozzávetőleges megállapítását teszi lehetővé, de alkalmazásuk feltétlenül hasznos és fontos. Forrás: Katsaku gidziucu hakusjo. Tokió, 1977. 9. 1. A viszonylagos technológiai fejlettség stratégiai szerepet játszik a két rendszer közötti harcban, de az iparilag fejlett tőkés országok közötti kapcsolatokban is. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak ennek a tényezőnek a tőkés országok az Észak-Dél-kapcsolatokban is, hiszen az ipari fejlődés nagy tehetetlenségi nyomatéka miatt nem mindegy, ki diktálja a fejlődő országoknak az ipari fejlesztés feltételeit és szabályait, ki adja ehhez a követendő mintát, kié a vezető szerep, 58
