Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Szocialista országok közös dokumentumai
verzet összpontosul, és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztésének alapja. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása. Ezzel összefüggésben az ülés résztvevői emlékeztetnek a mai Európa területi-politikai realitásait rögzítő szerződések és egyezmények szigorú betartásának jelentőségére. Külön hangsúlyozzák a helsinki záróokmány közösen kidolgozott és körültekintően egyeztetett elveinek és rendelkezéseinek fontosságát, valamint azok szigorú tiszteletben tartásának és következetes megvalósításának szükségességét. Az Európában jelenleg kialakult helyzetet elemezve az ülés résztvevői felhívják a figyelmet az európai népeket fenyegető rendkívül komoly veszélyre, amelyet a NATO- tömb azon szándéka rejt magában, hogy végrehajtsa az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták több nyugat-európai ország területén történő telepítéséről hozott s 1982 decemberében újból megerősített határozatát. E döntés végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Az ülésen képviselt államok kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, és annak elérését, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. Ez fontos az európai biztonság megszilárdítása, a kontinens államai közötti kapcsolatok kedvező fejlődése és az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Amennyiben ez az igazi „nulla”-megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani, az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. Ezzel kapcsolatban kivételes jelentőségűek az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó szovjet-amerikai tárgyalások. Az ülésen hangsúlyozták, hogy 1982. december 21-én Moszkvában közzétett javaslataival a Szovjetunió jelentősen hozzájárult e tárgyalások sikeréhez. E tárgyalások azonban olyan feltételek között folynak, amikor a NATO-országok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon - megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését Nyugat- Európában. Ez az álláspont egyenértékű azzal, hogy mesterséges határidőt állapítanak meg a tárgyalások befejezéséhez; elegendő továbbra is elhúzni a tárgyalásokat, hogy azután a megállapodás hiányának ürügyén megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint feltétlenül szükséges, hogy az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló tárgyalások konstruktív szellemben folytatódjanak, és hogy maximális erőfeszítések történjenek mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen az is, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek megnehezítik a tárgyalásokat, hanem ellenkezőleg, olyan lépések történjenek, amelyek segtik az előrehaladáshoz szükséges kedvező légkör kialakulását. Az ülés résztvevői, figyelembe véve az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek csökkentésének és korlátozásának minden európai nép számára életbevágó fontosságát, reményüket fejezik ki: valamennyi európai állam hozzájárul ahhoz, hogy előrehaladás következzék be az e kérdésekről folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon, és ahhoz, hogy e tárgyalások sikeresen fejeződjenek be. no
