Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 4. szám - SZEMLE - Magas István: A francia gazdaság érdekei és az EK

6 Erről részletesen lásd Commerce Franco-Allemand: Les raisons du deficit. La lettre de Conjoncture de la Banque Nationale de Paris, 1982. december, közli: Problems Economiques, 1983. március 2. I Az ezzel kapcsolatos érvelés nagyban támaszkodik P. Laborde: Le cout de la PÁC: des dépenses somptuaires ou justifiées? Revue du Marche' Commun, 1980. december. 8 Lásd részletesebben B. Auberger: Quelle politique agricole commune pour demain? (Un pont de vue frangais). Revue du Marche Commun, 1980. november, 520. 1. 9 Az 1983. június 17-19. között Stuttgartban tartott közös piaci csúcskonferencián F. Mitterrand elnök ennek félreérthetetlen bizonyítékát adta: mereven elzárkózott minden, a mezőgazdasági támogatás rendszerét átalakítani igyekvő javaslattól, sőt Portugália és Spanyolország EK-tagságának 1984-ben esedékes rendezését sem szorgalmazta, attól tartván, hogy a csatlakozás tovább nehezítené a mezőgaz­dasági finanszírozás amúgy is permanensen vészterhes rendszerét. 19 1981-ben egy átlagos francia háztartásban az élelmiszerekre fordított kiadások aránya 22 százalékot tett ki az i960, évi 33, illetve az 1950. évi 45 százalékkal szemben. (Megjegyzendő, hogy ezek az arányok nem esnek messze az Egyesült Államok megfelelő évi hasonló mutatószámaitól.) II V. Davignon az EK ipari ügyekért felelős testületének magasrangú megbízottja, aki a szóban forgó terv kidolgozásának fő részese volt. A terv kapcsán az 1982-ig tett intézkedések időrendi sorrendje a következő: 1977 elején önkéntes vállalások a termelés csökkentésére; 1977 májusában ajánlott árak és az első kötelező - minimális — árak megjelenése; 1977 végén a minimális árak kiterjesztése a kereskedel­mi szférára, az ún. alapárak közzététele; 1978 elején ideiglenes antidömping-vámok bevezetése és a kezdeti, a harmadik országokkal kötött megállapodások újrarendezése (szigorítása); 1981 júliusában az EK-ban érvényes nem szerződéses acélimportárak felemelése, 1980-hoz képest a harmadik orszá­gokból érkező, megegyezéses szállítások további csökkentése. Igaz, 1981-ben már megindultak a nem­zeti rekonstrukciós tervek is, melyekhez - állami segélyek esetén - a bizottság beleegyezése is szükséges. 12 Commission Decision No. 30001/77 1977. Journal Officiel, 1977. 1. sz. 13 René Joliét: Cartelisation, Dirigism and Crisis in the European Community. The World Economy, 1981. január, 437. 1. 14 A valuta konstrukcióját illetően több irányban mozdulhat el a jelenlegi rendszer: egy nemzeti valuta (valószínűleg a DM) az övezeten belül kulcsvalutává válik; az ecu pénzfunkciói kiszélesednek; vagy az SDR lényegéhez hasonló, egyéb nemzetközi valuta teremtődne, mely az összes, a nemzetközi kulcsvalutától elvárható funkciót teljesítené. A régóta áhított megfelelő pénzügyi keretek megteremté­sének útjában álló legnagyobb akadályokat persze a reálgazdasági folyamatok adta lehetőségek és a vá­gyak közötti, egyre növekvő távolság jelenti. Egyúttal azonban a tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer­ben az elmúlt évtizedben olyan új, reálfolyamatokhoz csak nagyon nehezen vagy áttételesen köthető elemek jelentek meg (az igen széles körűvé váló spekuláció, az eurovaluta-piac külön életet élése, vala­mint az infláció nemzetközi „transzferé”), melyekhez való alkalmazkodás a kialakítandó közös rend­szerben szinte elengedhetetlenné vált. A lebegő árfolyamrendszer például olyan árfolyam-meghatározó effektusokat eredményezett, melyek korábban nem voltak ismeretesek, vagy ha ismerték is őket, hosz- szabb távon jelenlétükkel még nem kellett számolni. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom