Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 3. szám - HÁBORÚ, KATONAPOLITIKA, HADITECHNIKA - Szentesi György: A hadászati fegyverfejlesztés és a fegyverzetkorlátozás néhány időszerű haditechnikai, katonapolitikai kérdése

A szakértők szerint a szerkezeti tömeg nem túl jelentős növelésével, vékony, de igen hőálló bevonattal a védettség a sokszorosára növelhető.

Ezért az űrlézeres rakétaelhárításban az amerikai szakértők azzal számolnak, hogy e rendszer megvalósításának időpontjára a megtámadandó rakéta borításán legalább 10-20 kj/cm2 teljesítménysűrűséget kellene elérni, erre pedig csakis a 20-25 MW teljesítményű, mintegy 15 méter átmérőjű optikai rendszerű hidrogénfluorid lézerek látszanak alkalmasnak.

A jelenlegi kozmikus szállítóeszközök, még az amerikai Space Shuttle rendszer űrrepülőgépei, a Columbia és Challenger sem alkalmasak ekkora méretű űrobjektumok pályára állítására. (Az űrrepülőgépek rakodótereinek átmérője alig nagyobb 4 méternél.) Ezért a lézeres űrállomások pályára állításához a mainál jóval nagyobb befogadóképességű kozmikus szállító- rendszereket kell kialakítani, és meg kell oldani az űrobjektumoknak a keringési pályán való összeszerelést is.

Bár ezek a kifejlesztendő új típusú pusztitóeszközök nem sorolhatók a tömegpusztító fegyverek közé, a világűrbe telepítésükkel az Egyesült Államok kormánya mégis hatalmas felelősséget vállal magára, hiszen ez a lépés a világűr katonai felhasználásának minőségileg új szakaszát jelenti, és minden bizonnyal a fegyverkezési verseny soha nem látott fokozódásával járhat, éppen a kifejlesztendő új rakétaelhárító fegyverrendszer egyoldalú megvalósításából származó veszélyek miatt.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy Reagan elnöknek a rakétaelhárítás új módszereivel kapcsolatos legutóbbi bejelentését a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül, s az oly nehezen kivívott hadászati erőegyensúly megőrzése, fenntartása miatt az e fegyverekkel kapcsolatos konkrét fejlesztő munkálatok beindulását nem nézheti tétlenül. A hadászati fegyverfejlesztés eddigi története kellően bizonyítja, hogy az amerikai előnyszerzés e téren sem tarthatna hosszú ideig.

Mindenekelőtt azzal kell számolni, hogy válaszként ezekre az amerikai fejlesztésekre intenzív kutatómunkák kezdődnek a hadászati ballisztikus rakéták különféle (elsősorban a lézer-) sugárnyaláb-fegyverektől való védettségének fokozására.

Ezenkívül az is kétségtelen, hogy az új amerikai kozmikus rakétaelhárító fegyverrendszer fejlesztése nyomán egyfelől beindulnak a hasonló irányú szovjet fejlesztések is, és nem zárható ki az sem, hogy kezdetét veszik a rakétaelhárító űrállomások megsemmisítésére szolgáló fegyverrendszerek - módszerek, eszközök - kialakítását célzó tudományos kutatások, kísérletező munkálatok is.

A haditechnikai szakértők szerint ezzel a fegyverkezési verseny minden eddiginél költségesebb szakasza venné kezdetét, hiszen a világűrbeli harceszközök kifejlesztése, elkészítése és fenntartása különösen hatalmas összegeket követel.

Ugyanakkor nagyon is kétséges, hogy az az eredmény, amelyet az Egyesült Államok e fejlesztésektől vár: a döntő, az abszolút hadászati fölény visszaszerzése megvalósul-e. Mindenekelőtt a kényszerűségből megkezdődő hasonló szovjet fegyverfejlesztések miatt, de azért is, mert elképzelhető, hogy az amerikai fejlesztések megkezdése nyomán beinduló, a hadászati rakéták védettségét fokozó kutatások előre nem látható, különösen kedvező eredménnyel járnak. Ez pedig hatástalanná teheti a különlegesen nagy költséggel létrehozott különféle sugárnyalábfegyverekkel felszerelt rakétaelhárító űrállomásokat. 1 2 3 4 5 6 * 8

1 Nyilatkozat a hadászati támadófegyvereknek a szerződés aláírásakor fennálló mennyiségére vonatkozó adatairól. Külpolitika, 1979. 3. sz. 107. 1.

2 SIPRI Yearbook 1982. 267. 1.

3 Soviet Military Power. Department of Defense, 1983.

4 Szovjet-amerikai közös nyilatkozat. Leszerelés I. kötet. Országos Béketanács, 1977. 171. 1.

5 Jane’s Weapon System’s. 1979-80.

6 Ideiglenes egyezmény a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati támadófegyverek korlátozásával kapcsolatos néhány intézkedésről. Leszerelés I. kötet. OBT, 1977. 163-166. 1.

* A hadászati támadófegyver-rendszerek további korlátozásával foglalkozó tárgyalások alapelvei. Leszerelés I. kötet. OBT, 1977. 167-168. 1.

8 Honnan fenyegetik a békét? Zrínyi-Kossuth, 1982.

8 Protokoll der Moskauer Gepräche. Quick, 1983. január 27. 16-20. 1.

124