Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Vincze Attila: Kína külpolitikája a KKP XII. kongresszusának tükrében
22 A kínai leszerelési koncepció alapgondolata nem változott. Az atomfegyverek betiltását és megsemmisítését a „két szuperhatalom” elleni küzdelem kereteiben képzeli el. A leszereléssel kapcsolatban a kongresszusi beszámoló ezt hangsúlyozta: „.. .követeljük, hogy a szuperhatalmak elsőként hajtsanak végre nagyarányú leszerelést a nukleáris és a hagyományos fegyverek terén”. E mögött a relatív megerősödés nem új keletű elképzelése húzódik meg. 23 A „nagy ugrás” épp ezt célozta. 24 A IX. kongresszuson Lin Piao ezt idézte Mao Ce-tungtól: „Ami a világháború kérdését illeti, mindössze két eshetőség van. Az egyik az, hogy a háború váltja ki a forradalmat, a másik az, hogy a forradalom fékezi meg a háborút.” Beszámoló a KKP IX. kongresszusán. Hungcsi, 1969. 5. sz. 28. 1. 26 „A jelenlegi nemzetközi helyzet jellegzetessége a globális felfordulás. . . . E nagy felfordulás nemhogy rossz lenne a népeknek, ellenkezőleg, egyenesen jó nekik, mert megzavarja és megosztja az ellenséget, öntudatra ébreszti és megedzi a népeket, s a nemzetközi helyzet alakulását fokozatosan olyan irányba tereli, amely kedvező a népeknek, ugyanakkor kedvezőtlen az imperializmusnak, a modern revizionizmusnak és a különböző országok reakciós köreinek.” Csőn En-laj: Beszámoló a KKP X. kongresszusán. Hungcsi, 1973. 9. sz. 12. 1. 23 A XI. kongresszuson Hua Kuo-feng ezt idézte Mao Ce-tungtól: „Ássuk mélyre az óvóhelyeket, halmozzunk fel gabonatartalékot, nem leszünk hegemonisták”. Kijelentette továbbá: „. . . létrehozzuk a lehető legszélesebb nemzetközi egységfrontot a Szovjetunió és az Egyesült Államok, e két szuperhatalom hegemonizmusa ellen”. Hungcsi, 1977. 9. sz. 19., 20. 1. 27 Teng Hsziao-ping 1979. január 30-án Washingtonban kijelentette: „Á két ország népének és a világbékének az érdekei azt követelik, hogy a kínai-amerikai kapcsolatokat globális összefüggésben szemléljük, távlati politikai és stratégiai szempontok szerint kezeljük és alakítsuk”. Zsenmin Zsipao, 1979. február 1. ,,. . . a közös stratégiai érdekek következtében reálisan lehetséges és szükséges, hogy e három ország (az Egyesült Államok, Japán és Kína - a szerző) stratégiailag összehangolt akciókat hajtson végre a szovjet expanzionizmus ellen.” Csiang Jüen-csm: A Szovjetunió kelet-ázsiai stratégiájáról. Zsenmin Zsipao, 1981. február 13. ,,.. .a kínai-szovjet antagonizmus nem átmeneti jelenség. . .” Huan Hsxjang: On Sino-U. S. Relations. Foreign Affairs, 1981. őszi szám, 39. 1. 28 A kínai-amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének napján Teng Hsziao-ping kijelentette: „Tajvannak a hazához való visszatérése, a haza egyesítésének befejezése konkrétan napirendre került.” Zsenmin Zsipao, 1979. január 2. Pár nappal később úgy vélekedett, bogy Tajvan még 1979-ben visszatérhet az anyaországhoz. Zsenmin Zsipao, 1979. január 6. 29 Az ONGY ÁB határozatát lásd Zsenmin Zsipao, 1979. április 4. 30 Je Csien-jingnek, az ONGY ÁB elnökének nyilatkozata. Zsenmin Zsipao, 1981. október 1. 31 Á „Május 4.” mozgalom 60. évfordulóján - egy történelmi allegóriával - elítélték Kína „teljes elnyugatosítását”. Zsenmin Zsipao, 1979. május 5. 32 E nyilatkozatban Kína lényegében engedményt tett, amikor elkötelezte magát a békés egyesítés mellett. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem mondott le a tajvani kapcsolatokról szóló törvényről, nem vállalt konkrét határidőt a Tajvanra irányuló fegyverszállítások beszüntetésére. Áz Egyesült Államok kétes értékű ígéreteket tett: nem törekszik arra, hogy hosszú időn át szállítson fegyvert Tajvannak (nehezen meghatározható időtartam); a szállított fegyverek minősége és mennyisége nem haladja meg a korábbi évek szintjét (nehezen ellenőrizhető és bizonyítható); egy idő után „véglegesen megoldja” a fegyverszállítás kérdését (a „megszüntetés” szót elkerülte). A kétoldalú kapcsolatok zavaraira utal, hogy a nyilatkozatban nem esik szó „hegemonizmusról”, még kevésbé az ellene való közös fellépésről. 33 A XII. kongresszust magyarázó egyik kínai írás szerint a harmadik világ az antihegemonis- ta harc, a békéért folyó küzdelem fő ereje, alapja. Csen Csmg-csing: Harc a hegemonizmus ellen, a világbéke megvédéséért. Zsenmin Zsipao, 1982. október 9. 34 Lásd még: Hogyan tanulmányozzuk a XII. pártkongresszus beszámolójának V. fejezetét? Hungcsi, 1982. 20. sz. 35 Huan Hsffang: Kitartunk a független, önálló külpolitika mellett. Zsenmin Zsipao, 1982. október 31. 36 Mao elnök elmélete a világ hármas felosztásáról: fontos hozzájárulás a marxizmus-leniniz- mushoz. Szerkesztőségi cikk. Zsenmin Zsipao, 1977. november 1. 37 Hu Jao-pang beszélgetése francia újságírókkal. Zsenmin Zsipao, 1982. október 18. 38 Hungcsi, 1981. 13. sz. 15. 1. 39 Csi Ven: Értelmezzük helyesen független, önálló külpolitikánkat. Hungcsi, 1982. 21. sz. 40 Egy amerikai politológus így összegzi a kínai-amerikai viszony hetvenes évekbeli tapasztalatait: „E tíz év eseményei felszínre hoztak egy paradoxont. Egyrészt a kapcsolatok folyamatosan törékenynek bizonyultak, erősen fogékonyak voltak arra, hogy a tajvani kérdés hely39
