Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 3. szám - GAZDASÁG ÉS FEGYVERKEZÉS - Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei

függésbe helyezve és hosszabb távon szemlélve azonban még ezek az előnyök és nyereségek is nagyrészt illúzónak bizonyulnak. Még ha eltekintünk is a fegyverexporttal együtt járó segély- és hitelszükségletektől és a vásárlók gyakori fizetésképtelenségétől, vagyis a realizálható elő­nyöket erősen korlátozó körülményektől, és figyelmen kívül hagyjuk a nemzetgazdasági szin­ten dinamikus értelemben vett komparatív költségek számításának problémáját, még akkor is nyilvánvaló, hogy a nemzetközi fegyverkereskedelemnek és az általa serkentett globális mi- litarizációnak igen súlyos következményei vannak nemcsak a fegyvereket importáló gazdaságok­ra, hanem az egész világgazdaságra, annak piaci és pénzügyi viszonyaira, fejlődési tendenciájá­ra nézve is. Ezek a következmények a fegyverexportőrök számára is az előnyöket és hasznot jóval meghaladó hátrányokat és veszteségeket okoznak, s a nemzetközi fegyverkereskedelmet végül is egy „negatív összegű játékká” változtatják. A jelenlegi elhúzódó világgazdasági vál­ság is bizonyítja ezt. A fegyverkezés és militarizáció hatása a világgazdaság egészére Ha a világgazdaság valóban csupán az egyes nemzetgazdaságok egymásmellettisége, halmaza vagy „külgazdasági kapcsolatainak” számtani összege lenne, bizonyára semmi szükség sem lenne e helyütt külön is foglalkozni a fegyverkezés világgazdasági hatásaival. E hatások nagy' részét az előbbiekben már amúgy is megtárgyaltuk, vagy utaltunk rájuk. Ezeknek rövid összefoglalása mellett azonban indokolt a vizsgálatot még abból a sajátos aspektusból is kiegészíteni, hogy milyen hatások érik a világgazdaságot mint szerves rendszert. 1. A világgazdaság a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű, különböző fejlettségi szín­vonalú és különböző mértékben „nyitott” nemzetgazdaságok heterogén képe mellett egyszer­smind - a nemzetgazdasághoz hasonlóan - a társadalmi termelőerőknek és a termelés társadalmi viszonyainak a komplexitását is mutatja. A fegyverkezés és a militarizáció a világgazdaság szintjén egyrészt hasonló módon aka­dályozza a termelőerők fejlődését, mint a nemzetgazdaságokon belül, másrészt viszont bizonyos fokig sajátos módon is. Azáltal, hogy jóval kedvezőtlenebb hatást gyakorol a gyengébb és ke­vésbé fejlett, illetve a kisebb nemzetgazdaságokra, mint a fejlettebb, erős és nagy gazdaságok­ra, erősíti a nemzetközileg egyenlőtlen fejlődés tendenciáját, s hozzájárul egyes népek és társadal­mi rétegek termelőerőinek marginalizációjához, az általános fejlődés sodrából való kimaradás­hoz. A globális ökológiai egyensúly, a természeti környezet, a társadalmi jólét, a közegészség- ügy és a művelődés, közoktatás fejlődése, az emberi kultúra és a humanista szellem stb. terén okozott károk és veszteségek révén az emberi munkaerőnek mint az alkotóképesség fizikai és szellemi kvalitásainak az általános újratermelési feltételeit rontja. Figyelembe véve a termelőerők különféle elemei közötti összhangnak, megfelelésnek, va­lamint a helyi feltételekhez való igazíthatóságának, alkalmazhatóságának a szükségességét, meg­állapítható, hogy a néhány exportőr ország sajátos adottságait tükröző fegyverzeteknek, hadi- technikának és technológiai ismereteknek a nemzetközi transzferje általában fokozza az ellent­mondást, növeli a szakadékot a rendelkezésre álló termelőerők és a helyi szükségletek, illetve feltételek között, sőt a termelőerők adott készletének egyes elemei között is (így például az anyagi technika színvonala és a munkaerő képzettségi szintje között). A fegyverkezés az emberiség termelőerőinek világméretű elosztását és fejlődésének irányát még távolabb viszi az ésszerűtől, tudniillik az emberiség egésze szempontjából vett racionális eloszlástól és fejlődési iránytól. 2. A globális militarizáció, fegyverkezési verseny és fegyverkereskedelem általában növeli a termelés világtársadalmi viszonyaiban, vagyis a fejlődési erőforrások fölötti tulajdon és el­lenőrzés viszonyaiban, a nemzetközi munkamegosztás szerkezetében és a nemzetközi jövedelem- elosztás viszonyaiban meglevő és feszültségeket okozó egyenlőtlenségeket. Ha eltekintünk is attól a közvetlen szereptől, amelyet a katonai erő játszott a „régi” nem­zetközi gazdasági rend kialakításában, illetve még ma is játszik annak fenntartásában, és főként ha e helyütt figyelmen kívül hagyjuk az előbbit ellensúlyozó, ellentétes hatású katonai erő meg­jelenésének politikai szerepét és következményeit is, vagyis azokat az eseteket, amikor az ilyen ellentétes hatású katonai erő új társadalmi rendszereket védett meg, illetve amikor a „fegyve­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom