Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 3. szám - GAZDASÁG ÉS FEGYVERKEZÉS - Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei
függésbe helyezve és hosszabb távon szemlélve azonban még ezek az előnyök és nyereségek is nagyrészt illúzónak bizonyulnak. Még ha eltekintünk is a fegyverexporttal együtt járó segély- és hitelszükségletektől és a vásárlók gyakori fizetésképtelenségétől, vagyis a realizálható előnyöket erősen korlátozó körülményektől, és figyelmen kívül hagyjuk a nemzetgazdasági szinten dinamikus értelemben vett komparatív költségek számításának problémáját, még akkor is nyilvánvaló, hogy a nemzetközi fegyverkereskedelemnek és az általa serkentett globális mi- litarizációnak igen súlyos következményei vannak nemcsak a fegyvereket importáló gazdaságokra, hanem az egész világgazdaságra, annak piaci és pénzügyi viszonyaira, fejlődési tendenciájára nézve is. Ezek a következmények a fegyverexportőrök számára is az előnyöket és hasznot jóval meghaladó hátrányokat és veszteségeket okoznak, s a nemzetközi fegyverkereskedelmet végül is egy „negatív összegű játékká” változtatják. A jelenlegi elhúzódó világgazdasági válság is bizonyítja ezt. A fegyverkezés és militarizáció hatása a világgazdaság egészére Ha a világgazdaság valóban csupán az egyes nemzetgazdaságok egymásmellettisége, halmaza vagy „külgazdasági kapcsolatainak” számtani összege lenne, bizonyára semmi szükség sem lenne e helyütt külön is foglalkozni a fegyverkezés világgazdasági hatásaival. E hatások nagy' részét az előbbiekben már amúgy is megtárgyaltuk, vagy utaltunk rájuk. Ezeknek rövid összefoglalása mellett azonban indokolt a vizsgálatot még abból a sajátos aspektusból is kiegészíteni, hogy milyen hatások érik a világgazdaságot mint szerves rendszert. 1. A világgazdaság a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű, különböző fejlettségi színvonalú és különböző mértékben „nyitott” nemzetgazdaságok heterogén képe mellett egyszersmind - a nemzetgazdasághoz hasonlóan - a társadalmi termelőerőknek és a termelés társadalmi viszonyainak a komplexitását is mutatja. A fegyverkezés és a militarizáció a világgazdaság szintjén egyrészt hasonló módon akadályozza a termelőerők fejlődését, mint a nemzetgazdaságokon belül, másrészt viszont bizonyos fokig sajátos módon is. Azáltal, hogy jóval kedvezőtlenebb hatást gyakorol a gyengébb és kevésbé fejlett, illetve a kisebb nemzetgazdaságokra, mint a fejlettebb, erős és nagy gazdaságokra, erősíti a nemzetközileg egyenlőtlen fejlődés tendenciáját, s hozzájárul egyes népek és társadalmi rétegek termelőerőinek marginalizációjához, az általános fejlődés sodrából való kimaradáshoz. A globális ökológiai egyensúly, a természeti környezet, a társadalmi jólét, a közegészség- ügy és a művelődés, közoktatás fejlődése, az emberi kultúra és a humanista szellem stb. terén okozott károk és veszteségek révén az emberi munkaerőnek mint az alkotóképesség fizikai és szellemi kvalitásainak az általános újratermelési feltételeit rontja. Figyelembe véve a termelőerők különféle elemei közötti összhangnak, megfelelésnek, valamint a helyi feltételekhez való igazíthatóságának, alkalmazhatóságának a szükségességét, megállapítható, hogy a néhány exportőr ország sajátos adottságait tükröző fegyverzeteknek, hadi- technikának és technológiai ismereteknek a nemzetközi transzferje általában fokozza az ellentmondást, növeli a szakadékot a rendelkezésre álló termelőerők és a helyi szükségletek, illetve feltételek között, sőt a termelőerők adott készletének egyes elemei között is (így például az anyagi technika színvonala és a munkaerő képzettségi szintje között). A fegyverkezés az emberiség termelőerőinek világméretű elosztását és fejlődésének irányát még távolabb viszi az ésszerűtől, tudniillik az emberiség egésze szempontjából vett racionális eloszlástól és fejlődési iránytól. 2. A globális militarizáció, fegyverkezési verseny és fegyverkereskedelem általában növeli a termelés világtársadalmi viszonyaiban, vagyis a fejlődési erőforrások fölötti tulajdon és ellenőrzés viszonyaiban, a nemzetközi munkamegosztás szerkezetében és a nemzetközi jövedelem- elosztás viszonyaiban meglevő és feszültségeket okozó egyenlőtlenségeket. Ha eltekintünk is attól a közvetlen szereptől, amelyet a katonai erő játszott a „régi” nemzetközi gazdasági rend kialakításában, illetve még ma is játszik annak fenntartásában, és főként ha e helyütt figyelmen kívül hagyjuk az előbbit ellensúlyozó, ellentétes hatású katonai erő megjelenésének politikai szerepét és következményeit is, vagyis azokat az eseteket, amikor az ilyen ellentétes hatású katonai erő új társadalmi rendszereket védett meg, illetve amikor a „fegyve49