Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka

E kérdéscsoportban a III. bizottság keretében lezajlott vita nem hozott lényeges új fejleményt, a határozati javaslatok tartalma és a szavazatok megoszlása is a ko­rábbihoz hasonló képet mutatott. Ismét nyilvánvalóvá vált, és esetenként heves vitára vezetett az emberi jogok eltérő megközelítése, az egyéni vagy a kollektív emberi jogok prioritásai. Sok szó esett a vitában az emberi jogok durva megsértéséről Dél-Afriká- ban, a Közel-Keleten és a latin-amerikai katonai diktatúrák által uralt országok­ban. A fejlődő országok erőteljesen követelték a fejlődéshez és a önrendelkezés­hez való jog biztosítását. A szocialista országok az emberi jogok tömeges megsértésének felszámolását tekintették elsődleges feladatnak. A szociális helyzetről, a nők helyzetéről, az ok­tatáshoz való jogról, az ifjúságról szóló határozatok — a szocialista országok érde­kével összhangban - tartalmazzák a többségi álláspontot és a jövő feladatait. Egyébként is az volt a jellemző, hogy az emberi jogokat érintő határozatok megfogalmazása a szocialista országok felfogásának megfelelően alakult. A dél-afrikai kormány fajüldöző és faji megkülönböztetést alkalmazó politi­kájáról szóló vita nagyfokú aktivitást váltott ki az ENSZ-tagállamok, mindenek­előtt az afrikai országok részéről. Általános volt a rendszer elítélése. Eltérők vi­szont a vélemények abban, hogy mit kell tenni a helyzet megváltoztatására. A tagországok többsége szükségesnek tartja az elhatározott szankciók általá­nos és következetes alkalmazását. A nyugat-európai országok - az ENSZ korábbi határozatai ellenére - tovább erősítik együttműködésüket a dél-afrikai rendszer­rel. Az Egyesült Államok ellenzi a szankciókat, károsnak tekint a Dél-afrikai Köz­társaság elszigetelésére irányuló minden törekvést. A többi nyugati állam szavak­ban változást tart ugyan kívánatosnak a dél-afrikai kormányzat magatartásában, de ezeket a változásokat csak békés úton tartja megvalósíthatónak. Ennek megfe­lelően a témakörben elfogadott 10 határozati javaslatra (1981-ben 16 határozat szü­letett) a nyugati országok a legtöbb esetben ellenszavazatot adtak le. Emberi jogi és szociális kérdések A világgazdaság problémái A világgazdaság mai állapotában érthető, hogy a II. bizottságban a világgazdaság általános helyzetének vizsgálata, a válság megoldására teendő sürgős intézkedé­sek szükségessége került a vita előterébe. Kevesebb figyelem jutott viszont a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok átszervezését, játékszabályainak módosítását szor­galmazó követelésekre. A legszélesebb érdeklődést a nemzetközi kereskedelem kérdései váltották ki. A nyugat-európai tőkés országok, mindenekelőtt az EK diszkriminációs intézke­déseit élesen bírálták a fejlődő és a szocialista országok, de Ausztrália és Uj-Zéland 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom