Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - SZEMLE - Balogh András: Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben

OPEC-országok tőkéjét kívánják összekapcsolni a többi fejlődő ország élelmiszer- termelési és iparosítási programjával. A határozatokban sok szó esik a nemzetközi pénzügyi rendszer elengedhetet­len reformjáról, esetleg idővel a Breton Woods-i rendszer hozzáigazításáról a má­sodik világháború után eltelt időszak új realitásaihoz, amelyben a fejlődő országok már jelentős és önálló tényezők. Az állam- és kormányfők döntöttek arról, hogy tudományos-technikai köz­pontot kell létrehozni Új-Delhiben, egy, a transznacionális vállalatokkal foglal­kozó információs központot Havannában, továbbá létre kell hozni a nyersanyag- termelők szövetségének tanácsát, egy szolidaritási alapot a gazdasági és társa­dalmi fejlődés előmozdítására, valamint egy tervezés-fejlesztéssel foglalkozó in­tézményt. Jól mutatja a fejlődő országok többsége által elfogadott gazdaságfejlesztési koncepciókat, hogy a csúcsértekezlet felkérte az indiai miniszterelnök-asszonyt, hogy szervezze meg a mozgalomban részt vevő országok vezetőiből azt a tárgyaló- csoportot, amely közvetlenül kapcsolatba léphet az iparilag fejlett államok kép­viselőivel. Néhány következtetés i. A mozgalom bizonyította életerejének és népszerűségének töretlen voltát a fej­lődő világban. A fejlődő országok többsége a mozgalom alapelveit tekinti kül­politikája sarkkövének, a mozgalom egységének és hatékonyságának erősödésé­ben a saját tekintélye és mozgástere növekedésének a lehetőségét és eszközét látja. A mozgalom Új-Delhiben újabb négy taggal bővült, ezzel elérte a ioi főt. A csúcsértekezleten 60 ország állam-, illetve kormányfővel képviseltette magát. A nyilvánvaló gazdasági-társadalmi különbségek, nyílt politikai-ideológiai ellenté­tek és fegyveres konfliktusok ellenére, amelyek a tagországok viszonyát jellem­zik, a mozgalom képes volt olyan közös álláspontok elfogadására, amelyekkel a nemzetközi politikai fórumokon az elkövetkezendő években gyakran lehet majd találkozni. 2. A csúcsértekezlet jelezte, hogy a mozgalom és rajta keresztül a fejlődő or­szágok a következő két kérdéscsoportra összpontosítják erőfeszítéseiket: a nem­zetközi feszültség és a fegyverkezési verseny erősödésének légkörében az eny­hülés, a leszerelés és a békés egymás mellett élés politikája melletti kiállásra; és a számukra rendkívül súlyos gazdasági helyzetben a nemzetközi gazdasági kap­csolatok olyan átrendezésére, amely magasabb szintre emeli a fejlődő országok egymás közötti kapcsolatait, és lehetővé teszi, hogy kedvezőbb feltételek mel­lett integrálódjanak a világgazdaságba. 5. A mozgalom egységét alapvetően az antiimperializmus és antikolonia- lizmus elveinek fenntartásával sikerült biztosítani. Az elfogadott határozatok he­100

Next

/
Oldalképek
Tartalom