Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Balogh András: Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben
barátság és az együttműködés szellemében alakíthatják kapcsolataikat az ASEAN- országokkal, és normalizálhatják kapcsolatukat Kínával. Az el nem kötelezettek mozgalma a tagországokat megosztó összes ellentmondás, vita és nézeteltérés ellenére képes volt a VII. csúcsértekezleten is közösen elfogadni a nemzetközi politika, illetve a világgazdaság legfontosabb kérdéseit taglaló és azokban állást foglaló politikai és gazdasági nyilatkozatot. A havannai szellem folytatása Milyen következtetések vonhatók le a havannai és az új-delhi nyilatkozatok összevetéséből ? Az Új-Delhiben elfogadott politikai nyilatkozat rövidebb, tömörebb, de gondolatmenete, frazeológiája, alapvető elvi megállapításai, sőt szerkezeti felépítése lényegében azonos a havannaival. Nem fedik tehát a valóságot azok a vélemények, amelyek szerint Delhiben „mérsékeltebb”, „a kubaiak nyomásától” megszabadított állásfoglalások születtek. Éppen ellenkezőleg, sok tekintetben kifejezett előrelépés történt a progresszív erők számára, radikálisabbá, antiimperialistább hangvételűvé váltak az egyes megfogalmazások. Ami az elvi részeket illeti, lényeges különbség nincs a két dokumentum között. Mindkét politikai nyilatkozat egyértelműen állást foglalt a katonai csoportosulásoktól való távolmaradás, valamint az antiimperializmus és antikolonializmus mellett. A havannai csúcsértekezlet szerint az el nem kötelezett politika lényege „összhangban az eredeti elvekkel és a mozgalom alapvető jellegével, magában foglalja az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonializmus, az apartheid, a fajüldözés - beleértve ebbe a cionizmust is -, valamint a külföldi agresszió, hódítás, uralom, beavatkozás vagy hegemónia valamennyi formája, továbbá a nagyhatalmi és tömbpolitika elleni harcot”.10 Ugyanez a dokumentum a mozgalom céljai között jelölte meg „a fellépést a világ antagonisztikus katonai-politikai szövetségekre és tömbökre történő felosztása ellen”.11 Az Új-Delhiben elfogadott politikai határozat úgy határozta meg az el nem kötelezettség szerepét, hogy az „közös elkötelezettség a világbéke, az igazság és az együttműködés valóra váltása, valamint az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus felszámolása, az apartheid és a rasszizmus - beleértve a cionizmust - kiirtása, a külföldi uralom és agresszió, a beavatkozás, a területhódítás és a nyomásgyakorlás megszüntetése” mellett. Kifejezésre juttatta azt a véleményt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet fejlődése igazolja a mozgalom politikáját, elveit és céljait, amelyek alapján „a mozgalom pozitív, tömbönkívüli, független, globális tényező a nemzetközi kapcsolatokban”.12 Mindkét nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a mozgalom a gyarmati rendszer 92
