Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban
eszközölt tőkebefektetései a hetvenes évek végén alig 400 millió dollárt tettek ki, ami az összbetuházások 0,6 százalékát jelentette. (H. Laumer: i. m.) 19 Peter N. Rogge: Wettbewerbsunfähigkeit Europas. Der Monat in Wirtschaft und Finanz, 1982. április. 20 Japánban gyakorlatilag folyamatos oktatás folyik, nagyrészt a munkahelyeken. Ezzel szemben például az ÉK-országokban a tanulmányait befejező fiatalság 40 százaléka semmiféle pótlólagos képzésben nem részesül már, amikor elfoglalja munkahelyét. 21 Renate Hohentvald: Zuspitzung der handelspolitischen Konflikte zwischen den EG-Staaten und Japan. Wirtschaftswissenschaft, 1982. 7. sz. 22 Shin’chi Hakoshima: i. m. 485. 1. 23 1980-ban Japánban 7500, az EK-ban mintegy 2500 ipari robotot alkalmaztak. Egy prognózis szerint az ipari robotok száma Japánban 1985-ben 22, 1990-ben 60 ezer lesz, szemben az Egyesült Államok 18, illetve 75 ezres és az EK 10, illetve 20—25 ezres állományával. (The EEC Response to the US-Japanese Challenge in Microelectronics, Data Processing and Numerically Controlled Machine Tools. European Trends, 1982. május. 71. sz. 24 Japanese competition in individual branches. Deutsche Bank Bulletin, 1982. 1. sz. 26 Industrial Strategies of the EEC and Japan. Reportel: Industrial Strategy: For Japan it works: what lessons for the EEC? European Trends, 1982. február. 70. sz. Eberhard Rhein: Europa, Japan und die internationale Arbeitsteilung. Europa-Archiv, 1981. 7. sz. 26 Klaus W. Grewlich: i. m. 27 Nyugat-európai elemzésekben meglehetős kétellyel ítélik meg a versenyképességet erősítő gazdaságpolitika alkalmazásának lehetőségét, mondván, hogy az ezzel járó strukturális változások gyorsasága és intenzitása „szociális szempontból nem lenne elfogadható”. (Geoffrey Shepherd: The Japanese Challenge to Western Europe’s New Crisis Industries. The World Economy, 1981. december. 4. sz.) 28 Ezt még japán szakemberek is elismerik: „Mivel az EK általános fejlődése hosszú távon hasznos Japán számára, nem szabad megengedni, hogy a kereskedelem egyensúlyhiánya tovább fokozódjék”. (S. Hakoshima: i. m. 487. 1.) 29 Masashi Nishihara: Westeuropa und Japan: Gemeinsame Interessen trotz handelspolitischer Reibungen. Europa-Archiv, 1982. 8. sz. 30 A japánok e problémát igen diplomatikusan fogalmazták meg: „A szövetségesek . . . erősebb Amerikát akarnak, de nem értékelik nagyra, ha amerikai kezdeményezések követése érdekében túlságosan nagy nyomásnak vannak alávetve.” (Masashi Nishihara: i. m. 240. l.J 31 Ezen belül Japán viszonylag jóval erősebben támaszkodik a Szovjetunióra, mint a nyugateurópai integráció, hiszen az európai KGST-országokkal lebonyolított kereskedelem 85 százaléka erre a relációra jut, szemben az EK 54 százalékos mutatójával (a belnémet kereskedelem nélkül). Részletes vizsgálatát lásd Yoko Sa^anami: The Role of Japan in the Development of East-West Economic Relationships. Osteuropa-Wirtschaft, 1981. szeptember. 3. sz. 32 E. Rhein: i. m. 216. 1. HELYESBÍTÉS Folyóiratunk 1983. 1. számában jelent meg Szántó Borisz A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok cikke, amelyben a 62., 67. és 68. oldalon levő táblázatokba sajnálatos módon hibák csúsztak. A túloldalon helyesen közöljük a táblázatokat. A hibákért olvasóink szíves elnézését kérjük. A SZERKESZTŐSÉG 84
