Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban
teljes specializáltságot mutat, másrészt egyetlen fő termékcsoport, a gépek és berendezések dinamikus térnyerésével tűnik ki. Aligha választható el a versenyképesség növekedésétől az a tendencia, hogy a kevesebb versenyelőnyt nyújtó ágazatokban (így az olajigényes vegyipari termékcsoportban vagy az élőmunka-igényes feldolgozott iparcikk-kategóriában) Japán világexportbeli részesedése 1970-1976 között már nem nőtt, 1976 és 1979 között pedig - a nagymértékben módosuló költségarányok és a fejlődő országok növekvő versenye következtében - kifejezetten és egyértelműen csökkent. Érzékletesen jellemzi az arányeltolódásokat az EK és Japán pozícióinak változása néhány, a világkereskedelem szempontjából meghatározó ország, illetve országcsoport importjában. /. táblázatból kiolvasható, hogy az Európai Közösség 1973-1980 között mindössze az EFTA és Afrika importpiacán tudta viszonylagos súlyát növelni; az előbbi esetben a tőkés Európában megvalósuló ipari szabadkereskedelem hatása, a másodikban az EK Afrika-politikájának kibontakozása tükröződik. Japán pozíciói ezzel szemben az Egyesült Államokban, Kanadában, magában az EK-ban, továbbá a Közel-Keleten és az OPEC-piacokon javultak, ott, ahol az EK sorozatban - beleértve saját, regionális piacát is - tért vesztett. A puszta hányadmódosulásoknál többet mond azonban az adott térségek gazdasági potenciálja: a japán kivitel viszonylagos súlya ott nőtt, ahol vagy műszakilag igényes, éles versenyklímában működő piac van, vagy pótlólagos importkapacitás keletkezett (olajexportőrök), és ennek kihasználására - szintén éles versenyben - mód nyílt. Az EK viszont a kevésbé dinamikus, a nemzetközi ipari munkamegosztásban kifejezetten visszamaradt afrikai régióban ért el sikereket. Külö/. tábládat Az EK és Japán jelenléte a legfontosabb piacokon (az egyes régiók OECD-importjában, százalékban) Régió 1973 EK 1977 1980 1973 Japán 1977 1980 OECD 54.2 33,o 53,3 9,5 n,3 i°,5 Európai Közösség 70.9 7i,o 69,4 2,8 3,2 3,3 EFTA 69,3 7i,5 4,o 3,3 Egyesült Államok 34,3 30,1 30,7 20,9 25,6 27,1 Kanada 12,8 ír,2 11,2 3,7 5,5 5,9 Japán 20,8 16,3 16,6 — — Európai KGST- országok J2,7a 54,4 52,5 11,6a 9,6 8,9 Afrika 61,9 63,5 65,1 0,9 13,9 10,4 Latin-Amerika 31,3 29,9 26,3 12,2 14,8 n,4 Közel-Kelet 33,4 50,5 49,6 14,4 18,5 !9,5 Távol-Kelet 23,4 23,4 21,7 41,1 41,6 38,5 OPEC 51,2 50,6 18,1 18,7 a Ázsiai szocialista országokkal együtt. Forrás: OECD. Serie C. Trade by Commodities különféle évfolyamai alapján saját számítások. 72
