Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban
kell teljesíteniük. A munkaerő költségében a nagy különbség Japán és az EK között nem a tényleges órabérben van (ahogy ezt bemutattuk), hanem a szociális kiadások igen eltérő hányadában. így a munkaerő összköltsége Japánban valóban alig fele a fejlett nyugat-európai átlagnak (11,8, illetve 21,5 DM). Amíg azonban a bérekben e két régió között mintegy 2 5 százalékos az eltérés, a pótlólagos költségek (nagyrészt társadalombiztosítás, üdülés, segélyek stb.) esetében a különbség négy és félszeres (2,1 DM egy órára Japánban és 9 DM feletti Nyugat-Európá- ban).21 A japán versenyképesség javulásának egyik igen fontos eleme az exportszerkezet gyors változásával együtt járó, azt segítő partnerválasztás. Az EK olyan nemzetközi ipari munkamegosztást alakított ki, amely elsősorban magában az EK-ban, szélesebb értelemben a nyugat-európai ipari szabadkereskedelmi övezetben, tehát döntően magasan fejlett országok között valósult meg. Itt a munkabérek színvonala általában hasonló, a társadalmi kiadások jelentősek, a strukturális és versenyképességbeli eltérések nem lényegesek. Ezzel szemben Japán - földrajzi helyzetét és a térség gyors iparosodását kihasználva, sőt részben saját maga által is elősegítve - komplementer, a termelési tényezők jelentős költségkülönbségeire építő ipari munkamegosztást alakított ki. A távol-keleti országokból beszerzett alkatrészek, munkaigényes termékek természetszerűleg olcsóbbak, mint a nyugateurópai régióban gyártottak, ami a japán gazdaságot - saját belső előnyeitől függetlenül is - jelentős költségelőnyhöz juttatja. Ebben a megvilágításban - valamint Japán már ismertetett export- és importszerkezetét ismerve - aligha tartható az EK képviselői hangoztatta azon érvelés, miszerint a japán piacon való nyugateurópai jelenlét azért gyenge, mert Japán még nem integrálódott a nemzetközi ipari munkamegosztásba. Végül említést kell még tennünk az eltérő értékrendből és gazdaságpszichológiai sajátosságokból fakadó előnyökről. Japán vélemény szerint az EK-nak nehéz lesz a mai világgazdasági helyzetben sikerrel versenyeznie, mert „a protestáns etikát lényegesen lemorzsolta az egalitarianizmus, a társadalmi könyörület, a környezetvédelem, az állami beavatkozás és az a széles körben elterjedt hit, hogy a kemény munka és a pénzszerzés antiszociális tevékenység”.22 Ezt, a különböző kultúrákból és értékrendekből adódó számottevő versenyképességi tényezőt csak felerősíti Japán viszonylagos elmaradottsága Nyugat-Európa mögött és az ehhez csatlakozó határozott törekvés a különbségek megszüntetésére. Éles verseny a világpiacon E témakörben két kérdésre összpontosítjuk figyelmünket. Egyrészt a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett néhány fontosabb elmozdulásra utalunk az EK-Japán viszonylatban. Másrészt a következő évtizedek versenyképességét meghatározó néhány kulcságazat fejlesztési-kutatási erőfeszítéseit hasonlítjuk össze. 7°
