Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Király János: A Reagan-kormány Latin-Amerika-politikája

Az Egyesült Államok katonai erőszakkal történő fenyegetésen alapuló közép­amerikai és karibi politikájában helyet kapnak azonban olyan törekvések is, ame­lyek a térség gazdasági és társadalmi stabilitásának helyreállítására irányulnak. Az Egyesült Államokban jó néhányan úgy vélik, hogy a közép-amerikai bajok gyö­kere nem feltétlenül az úgynevezett szovjet-kubai terjeszkedés, hanem a térség országai egész struktúrájának korszerűtlensége. Egyenlőtlen társadalmi-gazdasági fejlődésük következtében a latin-amerikai országok jelentős mértékben különböz­nek a radikális társadalmi átalakulás mind objektív, mind szubjektív feltételeit illetően. Vitathatatlanul mások a körülmények és adottságok egy forradalmi hely­zet kialakulásához a több mint 50 éve egypártrendszerre épülő polgári intézményi struktúrával rendelkező Mexikóban, vagy a diktatúra eszközeit alkalmazó Brazí­liában, vagy történetesen a közép-amerikai és karibi országokban. Ez utóbbiak­ban a belső gazdasági-társadalmi struktúrák mozgása következtében élesen szem­bekerült a modernizálódott és a külföldi tőkéhez kötődő exportorientált szektor a tradicionális felépítményi rendszerhez makacsul ragaszkodó latifundista és oli­garchikus érdekekkel, másrészt feszültség támadt a helyi érdekeit körömszakad­táig védelmező nemzeti burzsoázia, kispolgárság és a nemzetközi monopóliu­mok tőkebehatolásából profitáló rétegek között, ami a szilárdnak vélt hatalmi struktúrának az alapjait rendítette meg. Az amerikai elnök 1982. február 24-én felvetett karibi segélyprogramjának gondolatát az érintett országok kedvezően fogadták, bár mind az Egyesült Álla­mokban, mind pedig Latin-Amerikában úgy látják, hogy ez a program legfeljebb csak enyhíti, de nem oldja meg az alapvető gondokat. A ,,mini-Marshall-program” lényege, hogy az Egyesült Államok teljesen szabad beviteli lehetőséget nyújt a térség országai exporttermékeinek, adókedvezményt biztosít a közép-amerikai és karibi országokba irányuló tőkebefektetéseknek, s 1982-ben 350 millió dollár, ez évben pedig 664 millió dollár összegű pótlólagos pénzügyi segélyt folyósít a kedvezményezett országoknak. Reagan segélyprogramja A nyugat-európai országok és a Szocialista Internacionálé állásfoglalása a karibi kérdésben Fokozódik Nyugat-Európa érdeklődése is a közép-amerikai és karibi térség, vala­mint Dél-Amerika problémái iránt, egyrészt a tradicionális kötelékek miatt (hi­szen Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Hollandiának érdekeltségei voltak és jelenleg is vannak a térségben), másrészt azért, mert nem közömbös számukra ezen országok stabilitásának megőrzése a fellendülő szakaszukba jutott forradalmi folyamatok kibontakozása közepette. A növekvő érdeklődés további magyará­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom