Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Király János: A Reagan-kormány Latin-Amerika-politikája
KIRÁLY JÁNOS A Reagan-kormány Latin-Amerika-politikája A nyugati félteke országainak regionális nemzetközi viszonyait, egymás közti kapcsolatait a 8o-as évtized kezdetének fejleményei néhány új elemmel gazdagították. Az Egyesült Államok és Latin-Amerika együttműködésében erőteljesen jelentkeznek eme különlegesnek beállított viszony globalizálására irányuló, lényegében már az elmúlt évtizedben is kirajzolódó washingtoni politikai törekvések. A Reagan-kormány globális konfrontációs politikája és ennek következményei bizonyos, de feltételezhetően csak átmeneti zavart keltettek az Amerika-közi kapcsolatokban, a térség országainak politikai struktúrájában, nemzetközi kapcsolatainak intraregionális intézményrendszerében és feltételeiben is. A latinamerikai országok külpolitikai és külgazdasági viszonyainak dinamikus változásai miatt, az észak-amerikai külpolitika hagyományos eszközeinek elavulását és forrásainak kiapadását (a katonai és gazdasági segélyprogramok, a közvetlen intervenció lehetőségének beszűkülését) tapasztalva, az új amerikai kormány a globális tényezők hangsúlyozásának és az Egyesült Államok stratégiai és ellátásbiztonsági kérdései túlhaj szólásának fegyverét vetette be. Ez különösen érzékelhető a Közép- Amerikában (El Salvador, Guatemala, de elsősorban Nicaragua irányában) követett és a dél-atlanti konfliktusban tanúsított amerikai külpolitikai stratégiában, illetve magatartásban. Közép-Amerikát és a Karib-tenger térségét az Egyesült Államok hagyományosan befolyási övezetének tekinti. A Panama-csatorna 1912. évi megnyitását követően szerepe jelentősen megnövekedett. (Az akkori amerikai elnök kijelentése szerint az Egyesült Államok „déli határa” a Panama-csatornánál húzódik.) A kubai forradalom győzelme után - amely megváltoztatta a térség regionális erőviszonyait, s az Egyesült Államok befolyása, sőt uralma de facto is megszűnt a szigetország felett - az Egyesült Államokban egyre erőteljesebben hangsúlyozták az övezetnek a földrajzi közelségből, stratégiai jelentőségből adódó, az ország nemzetbiztonságára és nyersanyagellátására ható tényezőit. 41
