Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Borsi Emil: Főbb tendenciák a szocialista közösség államai közötti kapcsolatokban a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján
perializmusnak a hetvenes években alkalmazott újabb taktikájához, az enyhülés kihasználásához, majd az „erőpolitikához” és az országonként differenciált megközelítéshez, a „kapcsolatépítéshez” fűzött politikai reményeit. Az elkülönült, nem egyeztetett cselekvés, amely szintén megnyilvánult a hetvenes években is, a bonyolult nemzetközi helyzetben a szocializmus nemzeti és internacionális ér- dekeitj valamint a világ más forradalmi erőinek alapvető érdekeit is sértette. 4. Szélesedett az együttműködő szocialista országok köre, amelynek fő ereje a szocialista közösség. 5. A szocialista országok közötti kapcsolatok fejlődése - éppúgy, mint az egyes országokon belüli haladás - ellentmondásokon keresztül, az elkülönülés, valamint az ellenséges, egységbontó törekvések ellenére haladt előre. Az együttműködés általános tendenciája a nyolcvanas években A szocialista közösség országainak együttműködésében a hetvenes évek végéig kibontakozott folyamatok a nyolcvanas évek elejére kialakult feltételek között egyrészt tovább hatnak, és minőségileg magasabb szintre fognak emelkedni. Másrészt az új körülmények megkövetelik, hogy a kommunista pártok hozzáalakítsák politikájukat, és újrafogalmazzák stratégiai feladataikat a nyolcvanas évekre. Ezzel újabb tendenciák számára is megteremtik az érvényesülés feltételeit. A szocialista közösség kommunista pártjai legutóbbi kongresszusaikon, továbbá a szocialista közösség utóbbi két évben tartott sokoldalú értekezletein - a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, az ideológiai tanácskozásokon - mind behatóbban elemzik a kialakult új körülményeket. Ezekre az elemzésekre támaszkodva megkezdték a nyolcvanas évekre szóló stratégiai feladataik kidolgozását. E fórumok közül kiemelkedik az SZKP XXVI. kongresszusa, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1980. májusi értekezlete, a KGST 1982. júniusi ülésszaka és az ideológiai és külügyi KB-titkárok 1981. novemberi tanácskozása. Az új feltételekhez igazodó politika formálása bizonyítja a szocializmus megújulási képességét, és biztosítani fogja a szocialista építésben, valamint a nemzetközi politikában jelenleg előttünk tornyosuló nehéz és bonyolult feladatok megoldását. A szocialista közösség országai a nyolcvanas évekre a kapcsolatokban alapvető feladatként jelölték ki a hatékonyabb, elmélyültebb és szorosabb együttműködés megvalósítását. Például az SZKP XXVI. kongresszusa javasolta, hogy a 80-as évek váljanak az intenzív együttműködés évtizedévé. Az együttműködés során felvetődő problémákat közösen oldjuk meg, s keressük az egyes országok érdekei és a közös érdekek leghelyesebb összeegyeztetésének útjait.10 L. I. Brezs- nyev Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusán kijelentette: az imperializmus fokozódó nyomásának körülményei között a szocializmus építésében és a békéért folytatott harcban „... minden eddigi időszaknál inkább, a sikert valamennyiünk számára csak az biztosíthatja, ha először is jobban, hatékonyab15
