Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Megalakult a Magyar Politikatudomány Társaság Nemzetközi Politika Szakosztály
nem azonos. Ennek földrajzi oka az, hogy az Egyesült Államok jelen van ugyan Európában, de nem európai hatalom. A különbség azonban mindenekelőtt politikai stratégiai és politikai filozófiai okokból ered. Az enyhülés fogalmát másképp ítélik meg az Egyesült Államokban, mint Nyugat-Európában, és vita van az enyhülés konkrét tartalmi kérdéseiben is. Mindenekelőtt azonban az enyhülés politikai szükségességének, politikai stratégiájának és világpolitikai jelentőségének a megítélésében áll fenn lényeges különbség. Az Egyesült Államok jelenleg az enyhülés fenntartására irányuló törekvést Nyugat-Európa gyengesége és engedékenysége jelének tekinti, míg Nyugat-Európa majdnem az egyetlen lehetséges együttélési formának. Nyugat-Európa gazdasági vonatkozásban is érdekelt az összeurópai együttműködésben, míg az Egyesült Államok nem. Nyugat-Európa számára a keleteurópai kereskedelem - különösen áruösszetétele miatt - fontos. Nem elhanyagolható a szociális vonatkozása sem, amikor valamennyi nyugat-európai kormány azzal a félelemmel tekint a következő választásokra, hogy a munkanélküliség növekedése nagyon nehéz helyzetbe hozhatja. Az összeurópai együttműködés a nyugat-európaiak számára tulajdonképpen Nyugat-Európa világpolitikai törekvéseinek egyik kifejeződése. Nyugat-Európá- nak egy „harmadik erőhöz” hasonló típusú jelentkezése a világpolitikában elképzelhetetlen a kelet-európai országokkal való politikai megegyezés nélkül. Berec^ János szerint az Egyesült Államok ma a nemzetközi rendet három pilléren képzeli el: i. erőfölényének visszaállítása és saját érdekeinek érvényesítése az erőfölényre alapozva, 2. szövetségesei legyenek teljesen alkalmazkodók és a szövetségesi kereteken kívül is vállaljanak terheket az Egyesült Államok küldetésének teljesítésében, 3. kényszerítéssel vagy „viselkedési kódex” elfogadtatásával rá kell bírni nemzetközi partnereit a társadalmi mozgások megfékezésére. Rajcsányi Péter megállapította, hogy amíg az Egyesült Államok szövetségesként támaszkodik Nyugat-Európára, és érdekeik a világ legtöbb térségében egybeesnek vagy összeegyeztethetők, addig az európai helyzet meghatározza az Egyesült Államok akcióképességét és mozgási szabadságát a világ más régióiban. Meghatározza, hogy milyen erőket kell lekötnie Európában, valamint azt is, hogy az európai szövetségesei mennyire támogatják az Egyesült Államokat a világ más térségeiben. Az elmúlt tíz évben azonban megnőttek az Egyesült Államok nyugat-európai elkötelezettségének politikai költségei. Megerősödött helyzete és képességei alapján ugyanis Nyugat-Európa kiegyensúlyozottabb partneri viszonyt követel az Egyesült Államoktól. így az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy továbbra is biztosítsa Nyugat-Európa támogatását, engedményeket kellene tennie. Amennyiben erre nem képes, az érdek-összeütközések fokozódnak, ami növeli az amerikai politikai költségeket. A hetvenes évek elején, amikor az európai enyhülési folyamat kibontakozott, az Egyesült Államok érdekeltsége nagyobb volt a globális helyzet stabilizálásában, mint külön egy európai regionális struktúra kialakításában. Az Egyesült 134
