Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Borsi Emil: Főbb tendenciák a szocialista közösség államai közötti kapcsolatokban a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján
nek legfontosabb feladatait. Olyan megállapodásra jutottak, amelyeknek valóra váltása kétségtelenül hozzájárul majd az illető országok sikeres továbbfejlődéséhez, a szocialista közösség egységének és összeforrottságának erősítéséhez. A szocialista országok közötti kapcsolatok valamennyi területen való megsokszorozódása az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy maradéktalanul megvalósuljanak azok a feladatok, amelyeket a kommunista és munkáspártok előző kongresszusai tűztek ki... A szocialista közösség országainak kölcsönös kapcsolataira nemcsak a saját, hanem a barátok és szövetségesek érdekeiről való gondoskodás is jellemző. Ez a valóban elvtársi, testvéri megközelítési mód, amelytől idegen a nemzeti egoizmus, hozzásegíti a szocialista országokat ahhoz, hogy magabiztosan birkózzanak meg a legbonyolultabb gazdasági és egyéb problémákkal... Az SZKP Politikai Bizottsága megállapítja, hogy a krími találkozók eredményeként megvalósult a szocialista közösség országai külpolitikájának szükséges összehangolása... Tovább erősítve mind a kétoldalú, mind a több oldalú kapcsolatokat, és tökéletesítve a Varsói Szerződés Szervezetének és a KGST-nek a tevékenységét, a szocialista országok határozottan és szilárdan követik a béke és az alkotó munka irányvonalát.”9 Tovább erősödött a szocialista közösség országainak kollektív katonai együttműködése is a Varsói Szerződés keretében. Számot vetettek a NATO növekvő agresszivitásával, az imperialisták által fokozott fegyverkezési versennyel, a nyugatnémet katonai potenciál gyorsított ütemű kiépítésével, az amerikai fegyveres erők fokozódó nyugat-európai jelenlétével. A szocialista népgazdaságokban végbement fejlődésre támaszkodva, magasabb fokra emelték mindenekelőtt a Szovjetuniónak, de vele együtt a Varsói Szerződés valamennyi tagállamának katonai védelmi képességét. A nemzeti és az internacionális együttműködési elvek hatékonyabb érvényesítése alapján tökéletesítették a közös vezetést és a Varsói Szerződés katonai szervezetét. Az intézkedések megerősítették a politika elsődlegességét, a politikai és katonai vezetés egységét. Még következetesebben és hatékonyabban érvényesítik a nemzeti és a nemzetközi érdekek egységét. Növelték a tagállamok önálló kezdeményezésének lehetőségét. A különböző vélemények fokozottabb figyelembevétele mellett a legfelsőbb szinten az egyhangú döntés elve biztosítja az egységes értelmezést és az egységes végrehajtást. A szocialista közösség országai a hetvenes években növelték ideológiai együttműködésüket is. A mind gyakoribbá váló kétoldalú pártközi konzultációk mellett 1972-től a szorosabb ideológiai együttműködés szervezettebbé tétele céljából a Szovjetunió, Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK kétoldalú egyezményeket kötöttek. Ennek alapján 1973-tól rendszeresen megtartják a szocialista közösség országai kommunista pártjai ideológiai és külügyi titkárainak értekezleteit. Ezeken részt vesz Románia is. A hetvenes évek végétől Vietnam
