Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Gazdag Ferenc - Kiss J. László: A francia-nyugatnémet kapcsolatok alakulása a hetvenes években
Paradox módon Mitterrand és a Szocialista Párt győzelme Franciaországban nem csökkentette a SPD vezetése alatt álló NSZK-val a konfliktusok lehetőségeit. Ugyanakkor a két ország együttműködésének objektív feltételei, a komplementer és azonos érdekek megmaradnak. A francia-nyugatnémet együttműködés a nyugat-európai fejlődésben és az európai kelet-nyugati kapcsolatokban a nyolcvanas években is meghatározó tényező lesz. A hetvenes években kialakult jó francianyugatnémet együttműködés ugyanis nem csupán Giscard és Schmidt jó személyes kapcsolatának következménye volt. A két ország kapcsolatát alapvetően nem értékelhetik át a belpolitikai kurzusok szubjektív különbségei. Az objektív fejlődési irányok azt is kizárják, hogy e két nyugat-európai ország kitüntetett együttműködésének strukturálisan, valamint politikai-gazdasági súlyban a nyugat-európai fejlődésben egyenértékű alternatívája lenne. 1 Jellemzőek az NSZK 30 éves fennállása alkalmából az egyik francia hetilap különszámában megjelent sorok: „Hamis és szegényes képünk a Német Szövetségi Köztársaságról kétségtelenül inkább a saját problémáinkból, semmint az övékéiből fakad. Nem lehet többé megelégednünk kiüresedett, unalomig ismételt mítoszokkal, amelyek eddig a francia közvélemény napi táplálékát jelentették Németországról.” UExpress, 1979. március 24. 2 A franciák számára fontos, hogy például a Nyugat-Berlin jogállásáról szóló 1971-es négyhatalmi megállapodásokban Franciaország aláiró nagyhatalomként, míg az NSZK csupán a tárgyalások objektumaként szerepelhetett. 3 P. Scholl-Latour: Bevezető. In M. Meyer: Deutschland - Ein Spiegelbild. Wien, 1977. 4 S. Callier: L’axe Paris—Bonn. Enjeu et propositions. Cahiers du Communisme. 1978. 5. sz.; L’Allemagne et nous. Politique Aujourd’hui. 1980. 5-6.1.; J. Binoche: L’Allemagne et le General de Gaulle. Párizs, 1975. 5 Élargissement de la Communauté Économique Européenne. Déclaration de gouvernement. Assemblée Nationale, Journal Officiel, 1978. december 16. 6 H. Menudier: Das Deutschlandbild der Franzosen in den 70-en Jahren. Europa Union Verlag, 1980.; H. Menudier: L’antigermanisme et la compagne franfaise pair l’élection du Parlament Europeen. Etudes Internationales, 1980. 1. sz. 1 P. Hassner: États-Unis, URSS, Allemagne, Europe: problémes graves, réponses frivoles. Politique Etrangére, 1979. 2. sz. 8 Vö. P. Bender: Das Ende des ideologischen Zeitalters. Die Europäisierung Europas. Severin und Siedler, Berlin, 1981. 219-249.1.; R. Aron: RFA: la tentation de l’Est. L’Espress, 1979. április 29.; M. Jobert: De 1’Allemagne. Politique Etrangére, 1979. 1. sz. 9 C. Gasteyger: Die beiden deutschen Staaten in der Weltpolitik. München, 1976. 22.1.; lásd még M. Saeter: The Federal Republic, Europe and the World. Perspectives on West German Foreign Policy. Oslo-Tr0mso, 1980. 20-23. 1. 10 D. Dettke: Der Westen und die Bundesrepublik Deutschland. In Aussenpolitische Perspektiven des westdeutschen Staates. Der Zwang zur Partnerschaft. München-Wien, 1972. 16. 1. 11J. Goldsborough: The Franco-German Entente. Foreign Affairs, 1976. 3. sz.; L’Europe á deux? Le Monde, 1980. július 14. 12 A tanulmánynak nem célja a két ország gazdasági kapcsolatainak bemutatása; amelyre egyébként a terjedelmi keretek miatt sem vállalkozhat. Másfelől annál könnyebben megteheti ezt, mivel rendelkezésre áll a francia-nyugatnémet gazdasági kapcsolatokról írt kitűnő tanulmány: Török Adóm: Rivalizálás és együttműködés az NSZK és Franciaország gazdasági kapcsolatrendszerében. Kézirat, MKI, 1980. 73 1. 13 Az adatokat illetően lásd OECD France, ill. OECD Germany, Basic Statistics, 1980. Továbbá Török Á.: i. m. 14 K. Becker: Politik zu zweit. Die Zeit, 1978. szeptember 22. 15 T. Montbrial: Réflexions sur l’Europe Politique. Politique Etrangére, 1981. 1. sz. 16 E. O. C^empiel: The Atlantic Community, Europe, Germany: Options, Objectives or Con82
