Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Király János: Konfliktusok, területi viták Latin-Amerikában
got akarta felkérni döntőbírónak, Venezuela viszont a kétoldalú tárgyalásokhoz ragaszkodik. Venezuela szeretné beltengernek elfogadtatni az öblöt, melyre kiterjedne korlátlan szuverenitása, Kolumbia viszont az öböl bejáratánál levő Los Monjes szigetekhez ragaszkodott. A viszály oka, hogy jelentős kőolajvagyon található az öbölben, melyet természetesen mindkét ország magának szeretne biztosítani. (A venezuelai Maravén társaság kutatásai szerint az öböl kontinentális talapzatán mintegy 3 milliárd hordó mennyiségű olaj található.) Ecuador-Peru Súlyos határincidensek robbantak ki Peru és Ecuador között 1981 januárjában. Az összetűzések fokozódását azonban még időben sikerült megakadályozni. A konfliktusnak mind Peruban, mind Ecuadorban elsősorban belpolitikai okai voltak, a felgyülemlett társadalmi-gazdasági feszültségek levezetését, illetve a belső problémákról a tömegek figyelmének az elterelését szolgálták. A két ország közötti területi viták is a spanyolkori időkig nyúlnak vissza. (Ecuador jelenlegi területének kétszeresét vesztette el, s különösen fájlalja az Amazonas medence azon részeit, amelyeket Peru, Kolumbia és Brazília annek- tált.) Az ecuadori elnök, Osvaldo Hurtado szerint „ .. . Ecuador Amazonas iránti jogainak elismerése nemcsak a kormány egyik fő gondja, külpolitikájának célja, hanem a nemzeti egység megteremtéséhez vezető egyik alternatíva is”. Ecuador amazonasi területeit az 1916. július 15-én megkötött egyezményben Kolumbia ragadta el, mely utóbbi Peruval 1922 márciusában Limában megkötött egyezménnyel e területeket Perunak engedte át. Peru további területgyarapítás végett 1941-ben indított inváziós hadműveletet Ecuador ellen. Az Ame- rika-közi külügyminiszteri értekezleten - 1942. január 29-én - a közvetítésre ajánlkozó országok, az Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Chile képviselői Ecuador-ellenes álláspontra helyezkedtek, s rákényszerítették Quitót az ún. riói jegyzőkönyv aláírására, mely szentesítette Ecuador területi megcsonkítását. Ecuador 1960-ban semmisnek nyilvánította a riói jegyzőkönyvet, mert Peru előre kitervelt agressziót hajtott végre; mert Ecuadort a jegyzőkönyv aláírása idején perui csapatok tartották megszállva; mert az Amerika-közi jog nem ismeri el az erőszak útján szerzett területeket; és mert Peru, a kötelezettségvállalása ellenére, nem teszi lehetővé Ecuador számára a hajózást a folyókon. Ecuador ezért a 4 közvetítő országhoz fordult a riói jegyzőkönyv érvénytelenítéséért. Az említett országok azonban i960, december 7-én elutasították Ecuador kérelmét. Az ecuadori kormány jelenleg arra törekszik, hogy a határkérdésben össz- nemzeti konszenzust biztosítson a maga számára, hogy Peruval igazságos és tisztességes megegyezésre jusson. A vélt vagy valóságos gazdasági, természeti előnyök, a nemzeti öntudat erő62
