Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Király János: Konfliktusok, területi viták Latin-Amerikában
kihasználatlan legnagyobb tengeri proteintartaléka Dél-Amerika déli partjai és az Antarktisz között, a Falkland(Malvin)-szigetek vidékén található”.14 A dél-atlanti vidék biomassza-kincsének tanulmányozása az antarktiszi egyezményekhez kapcsolódó ún. Fibex, illetve Sibex (First and Second International Biomass Experiment) programok keretében folyik, melyekben a Déli-sark - kutatást folytató nemzetek vesznek részt. Hozzájárult az argentin-angol ellentétek fokozódásához a dél-atlanti körzet természeti kincseinek tanulmányozására lord Shackleton vezetésével a körzetbe látogató brit parlamenti küldöttség utazása is, melynek 1976. január 3-i Falkland(Malvin)-szigeteki landolását és néhány napos ott-tartózkodását kifogásolta az argentin kormány. (A Shackleton- misszió megállapította, hogy évente csak e dél-atlanti vidékről a világ jelenlegi halfogásainak a kétszeresét, mintegy xoo millió tonnányi rákot lehetne kihalászni.)15 Az antarktiszi területekért versengő Chile és Argentína a negyvenes évektől kezdte kiépíteni bázisait a hatodik kontinensen: jelenleg Argentínának 6, Chilének j állandó meteorológiai állomása működik ott. Az Antarktiszra vonatkozó, 1959. évi washingtoni egyezmény aláíró országai - Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Norvégia, Nagy-Britannia, a Dél-afrikai Köztársaság, a Szovjetunió és Új-Zéland a 6o° déli szélességtől délre - 30 évre garantálják az Antarktisz status ^»o-jának fenntartását, kifejezetten békés célokra történő felhasználását, s befagyasztanak mindenféle területi igényt, biztosítják a kontinens demilitari- záltságát, nem folytatnak sem katonai, sem nukleáris kísérleteket, s bármely országnak lehetővé teszik, hogy ezek megtartását ellenőrizzék. Később csatlakozott az egyezményhez Lengyelország, Csehszlovákia, Dánia, Hollandia, Románia, az NDK, az NSZK és Brazília. Az egyezmény a megfelelő ratifikálások után 1961-ben lépett érvénybe, s 1991-ben jár le. A tervek szerint az ENSZ-ben már 1989-ben újabb egyezménytervezetet dolgoznak ki.16 A szerződés négy aláíró országa - Franciaország, Norvégia, Ausztrália és Új-Zéland - három riválisával (Argentína, Chile, Brazília) szemben Nagy-Britannia antarktiszi területi igényét támogatja. Chile a Déli-sark magának kihasított szeletét déli tartományaihoz akarja csatolni, s terveket dolgozott ki a jéghegyeknek a chilei sivatagos északi vidékek (Atacama) öntözésére történő hasznosítására. Mindezekből jól érzékelhető, hogy a brit-argentin viszály mögött egy sereg más, nagyhatalmi, globális stratégiai és gazdasági, valamint regionális érdek ütközik, s teszi rendkívüli mértékben szövevényessé a dél-atlanti övezet biztonságát, stabilitását. A Falkland(Malvin)-szigetek miatt kirobbant háború közvetlen előzményeiként említhető, hogy 1. évek óta eredménytelen tárgyalások folytak Nagy-Britannia és Argentína között a szigetek feletti szuverenitásról, halogató taktikájával London a gyarmati státus fenntartsát akarta elérni, 2. múlt év őszi találkozójukon Reagan és Thatcher arra az álláspontra jutottak, hogy a NATO hatásköre nem korlátozódik csupán az Atlanti-óceán északi felére. Ezért a hadgya56
