Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Izikné Hedri Gabriella: A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok teherbíró képességéről
A tőkés gazdaságra jellemző a ciklikus mozgás, noha ezek a ciklusok korántsem olyan szabályszerűek, mint a 19. század teoretikusai vélték. Átértékelendő viszont a marxista közgazdászoknak az a korábbi álláspontja is, amely szerint a szocialista országok gazdasága függetlenitheti magát a világgazdasági ciklustól. A világgazdaság hullámzása és a kelet-nyugati kereskedelem ingadozása közötti összefüggéseket azonban igen nehéz kimutatni, a többi között az alábbiak miatt:- Amikor a kelet-nyugati kereskedelem a gyors növekedés szakaszát élte, igen alacsony, mesterségesen elfojtott szintről indult, tehát a bázisadatokhoz viszonyított növekedési ütem már csak ezért is magas volt. Továbbá a diszkriminatív, protekcionista akadályok jelentős részének lebontása nyilván kiegyenlítette az egyes áruszektorokban mutatkozó konjunkturális visszaesést. (Egy szocialista vállalat nyugati exportlehetősége csökkenő kereslet mellett is növekedhetett; amikor a partnerország hatóságai megszüntették a bevitel mennyiségi korlátáit, az ottani importőrnek nem kellett hosszadalmas engedélyezési eljárásokat kivárnia.)- Másfél évtized túlságosan rövid időszak ahhoz, hogy a konjunkturális ingadozások korrelációját illetően törvényszerűségeket lehessen megállapítani.- Az európai KGST-országok részesedése a nyugati (OECD-) országok külkereskedelmében 1980-ban csupán 3-4 százalék volt. E csekély részesedés csábíthat arra a következtetésre, hogy rosszabb konjunkturáüs körülmények között elsősorban a marginális szállítók esnek ki, de arra is, hogy éppen a szállítások csekély mennyisége miatt a keresletingadozásnak nincs lényeges hatása. Valójában a probléma árnyaltabb elemzést igényel. A világgazdasági hatások megítélésekor nem hagyható figyelmen kívül a forgalom áruszerkezete. Nyilvánvaló, hogy ez a befolyás függ az eladott, illetve vásárolt termékek konjunktúraérzékenységétől. így például a szovjet export kétharmad részét napjainkban energiahordozók képviselik, és ezek sem most, sem hosszabb távon nem tekinthetők konjunktúraérzékenynek. Ugyanakkor a nyugati kereslet alakulásának befolyása jól kimutatható például Magyarország nyugati agrárkivitelének visszaesésében. Emlékezetes, hogy 1974-ben az előző évhez képest 120 millió dollárral csökkent az EK piacaira irányuló marhahúsexportunk. Ennek közvetlen oka az EK agrárprotekcionizmusa volt, e protekcionizmus azonban a belső kereslettől függően szigorúbb vagy enyhébb, noha maga is befolyásolja a belső keresleti-kínálati viszonyokat. Egyes nézetek szerint a fejlett tőkés országok külkereskedelme és a keletnyugati kereskedelem hullámzása között nemigen található összefüggés. A növekedési ütemek tükrében úgy tűnik, hogy a Szovjetunión kívüli európai KGST- országokból származó és a teljes OECD-bevitel mennyiségének évi növekedése nem független egymástól. Ezt látszik igazolni az alábbi táblázat: A világgazdasági hatások okozta tehertételek 9
