Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Prandler Árpád: Az ENSZ alapokmányának időszerűsége és alkalmazásának néhány nemzetközi jogi kérdése
amikor az Egyesült Államok küldöttsége, az afganisztáni eseményekre való hivatkozással, nem vett részt a bizottság munkájában. Bár az Egyesült Államok az 1981. évi ülésszakon már képviseltette magát, a bizottságot éles politikai vita színterévé változtatták. A kedvezőtlen jelenségek közepette pozitív fejleményként értékelhető az a javaslat, amelyet a bizottságban részt vevő el nem kötelezett országok nevében terjesztettek elő 1980-ban, a bizottság ülésén.20 A 17 alapelv felsorolását tartalmazó munkaokmánynak feltétlen érdeme, hogy építő módon, a közgyűlés által adott felhatalmazásnak megfelelően előre akarja mozdítani a bizottság tevékenységét. Bár nem használja a szerződéstervezet formát, tartalmilag a szovjet tervezet számos rendelkezését átvette, illetve azt kibővítette. Éppen ezért a szocialista országok kedvezően fogadták az előterjesztést, és hangsúlyozták, hogy a dokumentum jó alapot nyújt az erőszak tilalma elve elemeinek megfogalmazásához. A munkaokmányt a különbizottság 1980-ban és 1981-ben megvitatta. Sajnálatos módon azonban további előrehaladás mindeddig nem történt. A szocialista országok és az el nem kötelezettek erőfeszítései ellenére, a nyugati államok merev magatartása miatt, a különbizottság nem volt képes a közgyűlési határozatban lefektetett feladatának végrehajtására. Ezzel összefüggésben szükséges hangsúlyozni, hogy éppen a nemzetközi feszültség jelenlegi növekedésének időszakában volna nagy jelentőségű az erőszak tilalma elvének széles körű érvényesítése általában, és különösen az elv megerősítése egy, az ENSZ közgyűlése által kidolgozott okmányban. 3. Az alábbiakban röviden az ENSZ keretén belül folyó kodifikációs tevékenységről általában. A 2. pontban néhány bekezdéssel előbb már utaltunk rá, hogy az alapokmány 13. cikkével összhangban a közgyűlés egyik fontos feladata a nemzetközi jog fokozatos fejlesztésének és kodifikálásának a támogatása. Fel kell figyelni arra, hogy a nemzetközi joggal kapcsolatos feladat a 13. cikk 1. bekezdésének a) pontjában egy mondatban szerepel azzal a feladattal, hogy (a közgyűlés) „a nemzetközi együttműködést politikai téren előmozdítsa”. Éppen ezért helyesen állapítja meg Bokorné Szegő Hanna a kérdéssel kapcsolatos monográfiájában, hogy „a nemzetközi joggal kapcsolatos közgyűlési funkciók kiemelésének (illetve a funkciók összekapcsolásának a politikai természetű együttműködés fejlesztésére irányuló törekvéssel) nyilvánvaló magyarázata abban a felismerésben rejlik, hogy az államok közötti kapcsolatok szabatos formában történő jogi szabályozása hozzájárul a határozatlanságokból származó és vitákra vezető félreértések kiküszöböléséhez, és ezzel előmozdítja a nemzetközi együttműködést politikai téren is.21 A továbbiakban azt vizsgáljuk, milyen eredményt ért el az ENSZ ezen a területen, és melyek azok a legfontosabb kodifikációs problémák, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek: a) Ismeretes, hogy az alapokmányban előírt feladat végrehajtásának elősegí57
