Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 1. szám - Prandler Árpád: Az ENSZ alapokmányának időszerűsége és alkalmazásának néhány nemzetközi jogi kérdése

laszthatatlanok a főszervek feladatára, hatáskörére, a közöttük érvényesülő munkamegosztásra, a főszervek működését meghatározó politikai-eljárásjogi szabályok (így például a nagyhatalmi egyhangúság elvének) betartására vonatkozó rendelkezésektől.

2. Összhangban az eddig kifejtettekkel, szükséges hangsúlyozni, hogy felfogásunk nem a konzervativizmus és a status quo álláspontja, amennyiben nem tekinthettük és nem tekinthetjük az alapokmányt lezárt, megkövesedett dogmagyűjteménynek. A múlthoz hasonlóan most is támogatjuk a világszervezetben végbemenő azon szerves belső fejlődést, amely - az alapokmány lényeges rendelkezéseinek figyelembevételével - lehetőséget nyújt újabb és egyedi feladatok vállalására és ellátására (például a gyarmatosítás felszámolásához nyújtott támogatás, a békefenntartó tevékenység, a megkülönböztetésmentes kapcsolatokra épülő gazdasági együttműködés és fejlesztés, az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartásának előmozdítása, a környezetvédelem és más globális problémák megoldása). Mindez ékesen bizonyítja, hogy az alapokmány képes a szervezeti megújulás biztosítására és az újabb követelmények kielégítésére.

— A kifejtettekkel összhangban a Magyar Népköztársaság részt vett minden olyan erőfeszítésben, amelyek az alapokmányban rejlő és még megfelelően fel nem használt lehetőségeket kívánták feltárni, és amelyek a szervezet hatékonyságának és szerepének erősítésére irányultak.

Ilyen követelményeket támaszt azokkal a javaslatokkal szemben is, amelyek akár az alapokmánnyal, akár a szervezet szerepének erősítésével foglalkozó speciális bizottság keretén belül vagy azon kívül merültek fel. Elvi álláspontunkat szilárdan fenntartva fellépünk a felesleges átszervezések, új bürokratikus intézmények létesítése és az apparátus növelése ellen. Egyúttal azonban - a többi szocialista országgal együtt - rugalmasak kívánunk lenni azokban az esetekben, amikor a javaslat olyan új megoldásokra irányul, amelyek politikailag indokolhatók, gyakorlatilag megvalósíthatók és jogilag szervesen beilleszthetők az alapokmány rendszerébe.

3. Az egyik fontos terület, amely - az alapokmány életerejét bizonyítva - az eredeti elképzelésekhez képest sokkal nagyobb jelentőséghez jutott, s egyúttal új szervezeti formákat hozott létre, kétségtelenül a gazdasági együttműködés és fejlesztés területe volt. Csak nagyon vázlatosan néhány megjegyzés a tárggyal kapcsolatban, elsődlegesen a jogi-intézményes fejlődés vonatkozásában:

Ismeretesek azok az - elsődlegesen a nyugati szakirodalomban fellelhető - vélemények, amelyek szerint az ENSZ gazdasági-szociális jellegű tevékenysége mintegy „kompenzálja” azt a „sovány” eredményt, amelyet a nemzetközi béke és biztonság területén mondhat magáénak. Legtöbbjük szerint az ENSZ ez irányú tevékenysége már túlment az alapokmány adta lehetőségeken, és a szervezet funkcióinak torzulásához vezetett. Ugyanakkor növekvő mértékben találunk arra is példát, hogy államok jelentős csoportja még többet kíván az ENSZ-től az adott területen, és bizonyos illúziókat táplálva, a gazdasági és szociális problémák világ50