Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Pálimkai Tibor: Új nemzetközi rendszer körvonalai
ciót, még azokon a területeken is, ahol ennek szükségessége nyilvánvaló és sürgető. Az erőviszony-változások összetettebbé váltak és meggyorsultak (jól mutatja ezt az olajországok szerepe), ami a rájuk épülő kompromisszumok elérését bonyolultabbá teszi. Az erőviszonyok gyors átrendeződése a nemzetközi politikát a jövőben mindinkább új követelmények elé állítja. A konacionális kapcsolatok fejlődése és jellege szempontjából a nemzetközi erőviszonyok adott rendszerének mindig meghatározó jelentősége lesz. A hetvenes években a politikai kapcsolatok alapvetően a gazdasági szükségletekkel ellentétes irányban fejlődtek. Várhatóan a helyzet gyökeresen az 1980-as évek első felében sem változik meg, távolabbra pedig nehéz prognózist adni. A konacionális jellegű kapcsolatok szükséglete számos területen felmerült, de bebizonyosodott, hogy fejlődésük számos komplex gazdasági, társadalmi és politikai tényezőtől függ. Az enyhülési folyamat megtorpanása, a hidegháborús tendenciák a szükségletet főként rendszerközi szinten hosszú ideig keresztezhetik. A konacionális kapcsolatok fejlődése a következő évtizedekben tehát várhatóan bonyolult ellentmondások között haladhat csak előre. A konacionális típusú kapcsolatok a jövőben a regionális integrációk keretében az adott társadalmi viszonyok és fejlesztési igények szerint fejlődnek, de csíráik hosszabb távon mégis megjelennek a különböző társadalmi rendszerek, valamint a fejlett és a fejlődő világ közötti együttműködés szférájában is. A jelenlegi tanulmány keretei között a konacionális rendszer teljes felvázolására természetesen nem vállalkozhattam. Inkább fő jellemzőit és körvonalait igyekeztem megrajzolni, s azt is főként vita kiindulópontjaként. 1 Marx és Engels a Kommunista kiáltványban a termelés és a csere nemzetköziesedése, majd Lenin a gazdasági élet internacionalizálódása fogalmakat használja. 2 R. A. Batcheler—R. L. Major—A. D. Morgan: Industrialization and the basis for trade. NIESR. Cambridge University Press, 1980. 3 V. Martinov: A tőkés világ gazdasági fejlődésének törvényszerűségei. Voproscj Ekonomiki, 1980. 3. sz. 4 M. F. Strong: Economic Management - A Global Need. Economic Impact, 1976. 3. sz. 73.1. 5 Simái Mihály: Kölcsönös függés és konfliktusok a világgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 11. 1. 6 A konacionális jelzővel az országok közötti intenzív kooperációra, koordinációra és kollektív magatartások és cselekvés szükségességére kívánok utalni. Minőségileg új és fontos jelenség esetében azonban pontos tartalmi és szemantikai megjelölésre van szükség, s olyan kategóriák vagy jelzők használata, amelyekhez esetleg sok más értelmezés tapad, rendkívül zavarónak bizonyulhat. A transznacionális társaságok elterjedése után elnevezésük sok gondot okozott, s tulajdonképpen még ma is számos zavaró és újdonságukra nem kellően utaló terminológia (international corporation vagy szupermonopólium) van használatban. A nemzetközi vagy internacionális jelzők véleményem szerint általánosítóak, egyébként az általam javasolt konacionális megjelölést is magukba foglalják. Lehetne a transznacionális államközi kapcsolatok kifejezést is használni, de az erősen kötődik a transznacionális társaságokhoz, s az új szabályozási rendszerben nem a határokon keresztüliségről, hanem az együt- tességről van szó. Az előzőekben vázoltak miatt természetesen a szupranacionalizmusra való utalást ki kell zárni. A nemzetközi irodalomban kisebb-nagyobb eltéréssel tartalmilag az általam javasolt konacionális rendszerre utalnak már olyan kifejezések, mint „a globális gazdasági szabályozás életképes rendszere” (Maurice F. Strong; i. m. 74. 1.) vagy „multilaterális gazdasági szabályozás” - (]. Pelkmans: Challenges to Interdependent Economies. 1980s Project. Council on Foreign Relations, McGraw Hill, New York, 1979. 138. 1.) 7 Simái Mihály: i. m. 216-217. 1. 47
