Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Pálimkai Tibor: Új nemzetközi rendszer körvonalai
gazdaságpolitikai koordináció lehetőségei mások homogén övezetben, mint különböző társadalmi rendszerű és fejlettségű országok között. A gazdaságpolitikai koordináció áthidaló megoldást ajánlhat ott, ahol látszólag nemzetek feletti döntésekre és cselekvésre volna szükség, de érdemi kérdésekben már szerteágazóan érinti a nemzeti szuverenitást is. Minden jel arra mutat, hogy a gazdaságpolitikai koordinációk terén a jövőben is nagy lesz a szakadék az obejktív szükségletek és a tényleges akciók között. 7. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok hagyományos formáinak és területeinek. (kereskedelem, nemzetközi pénzügyek stb.) a jelentősége a jövőben sem csökken. A világkereskedelem szabaddá tétele ellenére számos relációban (például Kelet- Nyugat) még ma is számottevő kereskedelmi korlátokat és diszkriminációt érvényesítenek, s bizonyos kereskedelempolitikai eszközök (a vámon kívüli akadályok nagy része) kívül maradtak a liberalizációs intézkedéseken. A kereskedelempolitikai kedvezmények a jövőben nagy szerepet játszhatnak a fejlődő országok problémáinak az enyhítésében. Az elmúlt évtizedben nem sikerült a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálása sem. A nemzetközi pénzügyi rendszer új alapokra helyezése feltételezné a részvétel kiszélesítését (fejlődő és szocialista országokkal), valamint az utóbbiak érdekeinek és a megváltozott erőviszonyoknak a figyelembevételét. A kelet-nyugati pénzügyi együttműködés még nem jutott túl a javaslatok megszületésén. A konacionális együttműködés a hagyományos külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokkal szemben is új követelményeket támaszt. Ezek stabilitása és dinamizmusa előfeltétele lehet a fejlettebb kapcsolati formákra való áttérésnek. 8. A konacionális rendszer a nemzetköz} kapcsolatok intézményi kereteinek a továbbfejlesztésével jár együtt. A konacionális rendszerben a gazdasági kapcsolatok szereplőinek (a nemzeti államok intézményei, vállalatok, nemzetközi szervezetek stb.) köre szélesedik, tevékenységük aktivizálódik, funkcióik pedig alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A nemzetközi szervezetekben való részvétel teljesebbé válik, a szocialista országokkal is kiegészül, ami az érintett szervezetek jellegére és működésére is kihat. A következő időszakban várhatóan a szocialista országok nemzeti és nemzetközi termelővállalatai is a külső gazdasági kapcsolatok aktív szereplőivé válnak. Új nemzetközi szervezetekre lenne szükség, különösen az ún. globális világgazdasági problémák megoldásához, olyanokra, amelyek hatékony mechanizmusaikkal olykor képesek ellensúlyozni a tőkés világpiac káros hatásait is (például a világélelmezés megoldása, a szélsőséges áringadozások mérséklése stb.). A konacionális rendszer fontos jellemzője, hogy valamennyi alanya - külön és kollektiven - tudatosan és aktívan törekszik a világgazdasági folyamatok és összefüggések érdemi feltárására, reális elemzésére. A konacionális rendszer előfeltétele a kölcsönös függőségfelismerése. A második világháború után számos nemzetközi intézményt ruháztak fel széles körű információs és elemző funkciókkal, s ezeket az 1970-es évek válságának hatására általában igyekeztek bővíteni és hatékonyab44
