Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai A fegyverkezés sok területen közvetlenül befolyásolja a fejlett tőkés országok nemzetközi gazdasági kapcsolatait is. A nemzeti fegyverkezést mint üzletet természetesen minden kormány igyekszik saját országa vállalatai és vállalkozói számára biztosítani. Egészen a legutóbbi évekig sok nyugati országban törvények korlátozták az állam külföldi vásárlásait. A NATO keretében a nemzetközi szabványosítás, a specializáció és a kooperáció csak lassan fejlődött és fejlődik ma is. A fegyverek és hadianyagok kivitele a legfőbb tényező a tőkés országok hadiiparának nemzetközi kapcsolataiban. A nemzetközi fegyverkereskedelem nagyságára vonatkozó adatok természetüknél fogva pontatlanok, bizonytalanok, és a különféle források rendszerint ellentmondanak egymásnak. Az alábbiak, a SIPRI szakértőinek becslései is inkább csak a folyamatok és a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmasak. E becslések szerint a világ fegyverkivitelének mintegy kétharmada NATO-országból származott, s a világexport 43-44 százalékát az Egyesült Államok szállítia.16 Más, amerikai források a SIPRI adatainak csaknem kétszeresére becsülik a fegyver- és hadianyagexportot. Az amerikai Fegyverzet-ellenőrzési és Leszerelési Ügynökség 1980-as adatai szerint 1969-1978 között a világ fegyver- és hadianyagkivitelének összesített értéke folyó árakon 112 milliárd dollár volt, a világexport 1,8 százaléka. Ennek csaknem 60 százaléka a fejlett tőkés országokból származott (összkivitelük 1,6 százaléka). Ennél lényegesen nagyobb volt a fegyverexport súlya az Egyesült Államok kivitelében (6,3 százalékos - 10 év átlagában), s 0,1 százalék Japán exportjában.17 A fejlődő országok vásárolták meg az összes hadianyag 74 százalékát, s ez összimportjuknak 6 százalékát tette ki az 1969-1978 közötti években. A legnagyobb vásárló a Közel-Kelet volt, az összimport 30 százalékával. A katonai felszerelések és fegyverek kivitelének mennyisége a NATO-országokból 1969-1978 között csaknem 45 százalékkal, értéke pedig több mint 100 százalékkal bővült. Az 1970-es évek második felében az Egyesült Államok hadianyag-kivitelének csaknem fele a közel-keleti országokba irányult.18 A tárgyalt időszakban nemcsak a katonai célú kivitel nőtt meg, jelentősen módosult összetétele is. Egyre bonyolultabb és pusztítóbb fegyvereket szállítanak nemcsak egymásnak, hanem a fejlődő országoknak is. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokra a fegyverkezés közvetve is hatott. A fegyverkezési verseny s kísérői, a feszültség, a gyanakvás, a bizonytalanság aláássák a nemzetközi munkamegosztás globalizálódását s racionális fejlesztésének lehetőségeit. Ez különösen súlyos kárt okoz korunkban, amikor a technika, a tudomány, a termelés és a fogyasztás nemzetköziesedése a nemzetközi együttműködés magasabb fokú megszervezését követelné meg. 48
