Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
zása, illetve értékesítése. Az Egyesült Államok stratégiai anyagtartalékának értéke 1978-ban 9,4 milliárd dollár volt, s 93 ásványi anyagból, fémből s más ipari anyagokból tevődött össze. Külön szervezet, az Amerikai Készültségi Ügynökség foglalkozik e hatalmas készletek vásárlásával és értékesítésével. A készletek nagysága egy évi hagyományos háború szükségleteit fedezi. Az Egyesült Államok kormánya a stratégiai készleteken keresztül befolyásolni tudja sok fontos nyersanyag árát is. Nagy stratégiai készletek halmozódtak fel más államokban is. A fegyverkezési programok nemzetgazdasági szintű hatásának forrásai között hosszú távon az egyik legösszetettebb probléma a tudományos kutatásokkal kapcsolatos. A fegyverkezés eltorzítja a világon a műszaki tudományok fejlődését. A tudományos-műszaki fejlődés legtöbb új vívmánya a második világháború óta a technika „militarizált” szektorában, a pusztítás tökéletesítése végett bontakozott ki. Az ENSZ becslései szerint a világ tudósainak és mérnökeinek csaknem felét katonai témák foglalkoztatták, s a második világháború óta eszközölt kutatási és fejlesztési költségek 40 százalékát költötték közvetlenül és közvetve ilyen célokra. A fejlett tőkés országok közül a legjelentősebb ország, az Egyesült Államok tudósainak nagy hányada, csaknem fele, közvetlenül vagy közvetve katonai témákkal foglalkozik. A közvetlenül katonai célokért dolgozó tudósok az összes kutatók kb. egyharmadát teszik ki. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy más területekre és témákra kevesebb anyagi eszköz és emberi erő jut. Természetesen ez is lényeges kérdés, hiszen az emberiség előtt álló feladatok, a különféle betegségek leküzdésétől kezdve a világ élelmiszer-ellátásának biztosításáig, az energiaprobléma megoldásáig hatalmas tudományos erőfeszítéseket és anyagi eszközöket követelnek. A katonai kutatások tényleges torzító hatását nemegyszer elködösíti az a tény, hogy egy részük átgyűrűzik a békés termelés és technika területére. Néha ezzel védik és indokolják egyes nyugati országokban a tudomány „militarizálását”. A valóságban a helyzet gyakran fordított. Sok esetben a békés célú kutatások nagy hányadát először a hadsereg használta fel. Katonai jelentőségüknél fogva nemegyszer békés céllal indult kutatások nyernek katonai fontosságot, és kerülnek át a „titkosság” csatornáiba. A haditechnika legeslegújabb vívmányai viszont egyre messzebbre kerülnek a békés termelésben és fogyasztásban való felhasználási lehetőségektől, s a vonatkozó kutatások jó része eredményeinek semmi kapcsolata nincs az emberiség mai problémáival. Például az amerikai katonai elektronikai kutatási eredmények számos vívmányát előbb alkalmazták polgári célokra Japánban, mint az Egyesült Államokban. A polgári repülésben több újítás jelent meg Európában a hetvenes évek során, mint az Egyesült Államokban (a légibusz vagy a kisebb, nagyteljesítményű és olcsó speciális gépek). Emellett a katonai szükségletek a költségektől függetlenül olyan teljesítményt követelnek, amely a haditechnika gazdasági felhasználását növekvő méretekben teszi lehetetlenné. 43
