Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
problémák is. Ezekre mutat rá az amerikai Nemzeti Prioritások Tanácsának új tanulmánya.8 A csoport közgazdász szakemberei a katonai kiadások kedvezőtlen gazdasági összefüggéseit elemezve megállapították, hogy a rövid távú problémák mellett, amelyek például különböző feszültségeket okoznak az iparban és a pénzügyi életben, a hosszú távú hatások a súlyosabbak: a beruházások csökkenése és a műszaki fejlődés eltorzulása. A fegyverkező ország feláldozza a polgári ipar fejlesztésének lehetőségeit. A tanács tanulmánya összehasonlította 13 fejlett tőkés ország elmúlt 20 esztendei gazdasági teljesítményét. Megállapította, hogy azok az országok, amelyek termelésük kisebb hányadát fordították katonai célokra, gyorsabban fejlődtek, többet ruháztak be, és jobban nőtt a termelékenységük. Az Egyesült Államok és Anglia, amelyek a fejlett tőkés országok közül a legtöbbet költötték fegyverkezésre, fejlődtek a leglassabban, s világpiaci versenyképességük csökkent. Japán, Ausztria és Kanada, amelyek a legkevesebbet adták ki katonai célokra, jobb gazdasági teljesítményt nyújtottak. Nem a szociális kiadások vagy a magas bérek az okai — állapították meg - a rossz gazdasági teljesítményeknek. Az Egyesült Államokban például a szociális kiadások aránya a bruttó nemzeti termékben a harmadik volt az e tekintetben legalacsonyabb szinten álló országok között, s a vizsgált időszakban a bérek szintje tekintetében a középmezőnyben helyezkedett el az Egyesült Államok. Nem kevés problémát okoztak a haditermelésben végbemenő szerkezeti változások, a katonai költségvetési kiadások ingadozásai s strukturális változásai és a katonai célokat szolgáló export hullámzásai is. a) A haditechnika fejlődése és a stratégiák változása nyomán különböző új fegyverrendszerek kerülnek előtérbe. Ez 7-15 évenként jelentősen módosítja a hadimegrendeléseket (esetenként a szállítók körét is). Ez egyrészt labilitást visz a gazdasági életbe, másrészt a haditechnika fejlődésének e következménye a gazdasági ösztönzés szempontjából rendkívül fontos. Erre hívta fel a figyelmet Varga Jenő, az ismert marxista közgazdász két évtizeddel ezelőtt: „Meg kell jegyezni, hogy a fegyverszállítók meg tudnak lenni nyílt háború nélkül; a nemzetközi feszültség fenntartása, a fegyverkezési verseny óriási extraprofitot biztosít számukra. A haditechnika mai hallatlanul gyors fejlődése mellett egyes fegyverfajták elavulása és újakkal való felváltása szüntelenül folyik.9 b) Viszonylag rövid időszak alatt is ingadozások jellemzik a katonai költség- vetés alakulását, s az e kiadások gazdasági stabilizáló szerepére építő gazdaságpolitika hosszabb távon sokkal inkább labilitást visz a gazdasági életbe. Ez a termelést s a foglalkoztatottságot is befolyásolja. A katonai kiadások ingadozásaiban szerepet játszik a nemzetközi helyzet alakulása, a fegyverkezésben érdekelt s ezzel szemben álló erők közötti politikai harc, az érintett országok gazdasági problémái és más tényezők. A katonai kiadások csökkenése nyomán például az amerikai repülőipar egy műszakban számított termelőkapacitásának 5 5 százalékát használta ki az 1970-es évek közepén. Ez a nagy39
