Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
Költségvetési kiadások néhány fejlett tőkés országban ($)3 2. tábládat Megnevezés Állami költség- vetési kiadások Katonai kiadások Közegészség- ügyi kiadások Közoktatási kiadások NATO összesen 1361 309 21J 362 Ebből: Egyesült Államok 1620 512 264 522* Anglia 1463 204 186 253 Franciaország 1426 255 33° 341 NSZK 1162 280 433 213 * A központi és a helyi kormányzati szerveké együttvéve. — egyharmadát a második világháborúban esaközölt összes hadikiadásoknak. Az ötvenes években, 1977-es árakon számítva, a NATO-országok katonai kiadásai összesen 1500 milliárd dollárt, a hatvanas években 1886 milliárd dollárt tettek ki. Az adatokat az 1977-es árakra a SIPRI által használt indexekkel számítottuk át.4 1950-1980 között a katonai kiadások változatlan árakon számítva, abszolút nagyságukban évtizedről évtizedre növekedtek, jóllehet egyes években és országokban meglehetősen egyenetlenül alakultak. A növekedés az 1980-as években elsősorban az Egyesült Államokban gyorsult meg. A katonai kiadások nagysága és alakulása azt bizonyítja, hogy a fejlett tőkés országokban, mindenekelőtt a NATO-államokban jelentős gazdasági és politikai érdekek kristályosodtak ki a fegyverkezés körül. Az Egyesült Államokra vonatkozóan igen találóan fogalmazta meg ezt a jelenséget Eisenhower tábornok, az Egyesült Államok távozó elnöke 1961-ben. Szavai azóta ismételten beigazolódtak: „Arra kényszerültünk, hogy hatalmas méretű állandó hadiipart építsünk ki. Ehhez járul három és félmillió férfi és nő, akiket a katonai intézmények közvetlenül foglalkoztatnak. Évente többet költenek katonai célokra, mint amennyi az összes amerikai vállalat évi tiszta haszna. [1980- ban a katonai kiadások összege egyharmaddal volt több az összes vállalat tiszta hasznánál - S.M.] Ebben az összefüggésben a hatalmas katonai csoport és a hadiipar új az amerikai gyakorlatban. Összbefolyása - a gazdasági, társadalmi, sőt szellemi is - érezhető minden városban, minden önkormányzati szervezetben és a szövetségi kormány minden hivatalában. Elismerjük a változás parancsoló szükségességét. Meg kell azonban értenünk súlyos következményeit. Munkáról, erőforrásainkról, megélhetésünkről van szó, vagyis társadalmunk szerkezetéről.”5 A katonai kiadások gazdasági hatását több szinten vizsgáljuk meg. Az egyik a nemzetgazdaság szintje, tehát a makroökonómiai hatások értékelésére, a másik a mikrogazdaság, a hadiipar szintje, a harmadik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szférája. A fegyverkezés gazdasági hatását hosszú ideje vizsgálja a közgazdaságtudomány. Különösen a marxista közgazdászok fordítottak rá nagy figyelmet. 36
