Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
SIMÁI MIHÁLY A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága A fegyverkezési kiadások gazdasági hatásának megítélésében a legközvetlenebb kiindulópont a katonai célú költségvetés nagysága és aránya a nemzeti jövedelemben vagy a bruttó nemzeti termékben. A katonai célú kiadások nemzetközi összehasonlítása - s ez a szakemberek előtt jól ismert - rendkívül nehéz még tőkés országok között is. Technikai okok, a költségvetés összetétele, az egyes tételek eltérő értelmezése, a költségtényezők különbözősége, az egyes, végeredményben katonai jellegű kiadások elrejtésének lehetősége más tételekben, az átszámításra felhasznált valutaárfolyam torzító hatása s más tényezők teszik az összehasonlítást nehézzé, közgazdaságilag alig értelmezhetővé. A fejlett tőkés országok a világ 1979-1980-as mintegy 45 5 milliárd dollár katonai célú kiadásából 48 százalékkal, tehát hozzávetőleg 220 milliárd dollárral részesedtek. Ez 1980-ban bruttó nemzeti termékük kb. 3,8 százalékának felelt meg, s az összes költségvetési kiadásaik egyhatodát tette ki.1 A katonai kiadások súlya a bruttó nemzeti termékben ezekben az országokban együttvéve 1969-1978 között csökkent, de 1978-ban ismét növekedésnek indult. A katonai kiadások gazdasági hatása az egyes fejlett tőkés országokban meglehetősen eltérő. Különböző az a hányad, amelyet az adott országok anyagi erőforrásaikból katonai célokra használnak fel. A fejlett tőkés országokban (az OECD tagállamaiban) 3,8 százalékos átlag körüli arányt képvisel a katonai költségvetés a bruttó nemzeti termékben. A NATO-tagállamokban az átlag 4,7 százalék körül volt az 1970-es évek végén. Ennél magasabb, 5,2 százalék az Egyesült Államokban, az átlag körüli, 4,8-4,9 Angliában, ennél kevesebb, 3,3—3,4 a Német Szövetségi Köztársaságban, 3,8-3,9 Franciaországban, míg 0,9 százalék körül volt Japánban. A hatások megítélése szempontjából rendkívül érdekesek az egy lakosra számított bruttó nemzeti terméket s a katonai kiadások egy lakosra vetített nagyságát összehasonlító adatok is. Az 1970-es évek végén (1977. évi változatlan árakon) az OECD34