Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 1. szám - Ágh Attila: A világpolitika elmélete és a politikatudomány

egy átfogó elméletté áll össze, amely szerint „A világpiac létrehozásának tendenciája közvetlenül maga a tőke fogalmában adva van .. . valamennyi idegen éghajlat és ország termékeinek egyetemes cseréje ... A tőke ennél a tendenciájánál fogva .. . túlhajt nemzeti korlátokon és előítéleteken.”15 Éppen azért bírálja Ricardo elvont, nemzetcentrikus válságelméletét, mert az nem tartalmazza a válságok világszinten való jelentkezésének elvét. Igaz, hogy Marx a „nemzetek közötti kon- kurrenciáról” és a „nemzetközi érintkezésről” szóló elméletét nem fejtette ki olyan részletességgel, mint a nemzeti kapitalizmus általános-elvont modelljét A tőke I. kötetében, de gyakorta utalt ilyen irányú terveire.16 Nagyon szemléletesen megfogalmazta, hogy „A tőkének tehát egyrészt arra kell törekednie, hogy az érintkezés, azaz a csere minden helyi korlátját ledöntse, az egész földet meghódítsa mint piacát, másrészt viszont arra törekszik, hogy megsemmisítse a teret az idő által”17, vagyis a világkapitalizmus a tőke „egyetemes létezését” jelenti a világpiacon mint egyben annak „bázisát”.18 S végül, egy igen filozofikus megjegyzésben Marx azt is megfogalmazza, hogy az általánosnak (világkapitalizmus) saját önálló létezése és külön mozgástörvényei is vannak az egyes (nemzeti kapitalizmus) mellett, nemcsak azon keresztül és azon belül létezik. Az egyes nemzetek közötti tőkemozgás kapcsán Marx ezt a „hegeliánus” megjegyzést teszi „A kettősen-tételeződés, magát önmagára mint idegenre vonatkoztatás ebben az esetben átkozottul reálissá válik. Az általános ezért egyrészt csak elgondolt differentia specifica, de egyszersmind egy különös reális forma is a különösnek és az egyesnek a formája mellett.”19

1858 folyamán Marx az ötkötetes tervet egy hatkötetesre bővítette, amely még egyértelműbbé teszi a nemzeti és a nemzetközi szintek elválasztását: „az egész 6 könyvre oszlik. 1. A tőkéről (ez néhány bevezető fejezetet is tartalmaz). 2. A földtulajdonról, 3. A bérmunkáról. 4. Az államról. 5. A nemzetközi kereskedelem. 6. A világpiac.”20 A hatkötetes terv világossá teszi, hogy Marxnak szándékában volt önállóan kidolgozni a nemzeti kapitalizmus és a világkapitalizmus mozgástörvényeit, s hogy a hatkötetes terv valójában két háromkötetes struktúrára bontható a fentiek szerint:

X. Nemzeti kapitalizmus

1. Tőke - objektív termelőerők - tőkésosztály

II. Földtulajdon - természet - földbirtokos osztály

III. Bérmunka - szubjektív termelőerők - munkásosztály

2. Nemzetközi vagy világkapitalizmus

IV. Állam - a nemzeti állam befelé és kifelé

V. Nemzetközi kereskedelem - a nemzetközi termelési viszonyok

VI. Világpiac és válságok - a kapitalista teremelési mód teljes kifejlődése és átmenet a szocializmusra.

Még egyszer szerenénk hangsúlyozni, hogy Marxnál ez a megközelítés teljesen tudatos, a fenti struktúra egész társadalomelméletéből, sőt a társadalom- tudományok történelmi fejlődésének tendenciájából adódó szükségszerűség. Maga

18