Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - Nagy János: A Magyar népköztársaság és a leszerelés
NAGY JÁNOS A Magyar Népköztársaság és a leszerelés A Külpolitika e tematikus száma fontos nemzetközi esemény előestéjén jut el az olvasóhoz: június 7-én kezdődik, és egy hónapig tart az ENSZ-közgyűlés II. leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. A szocialista országok a jelenlegi feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is központi feladatnak tartják a fegyverkezési hajsza korlátozását és a leszerelést. Ez a következetes irányvonal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta szilárd alapja a Szovjetunió, majd létrejöttük után a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájának. Közös kiindulópontunk az a lenini tétel, hogy a leszerelés a szocializmus eszménye. A szocialista országok végső célja az általános és teljes leszerelés. Ez a távlati cél azonban nem érhető el egyetlen aktussal, hanem csak fokoztosan, részmegállapodások útján. Korunkban a béke és a háború kérdése nem csupán egyes országokat, hanem az egész világot érintő problémává vált. A nukleáris háború veszélye az egész emberiség központi feladatává teszi a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a leszerelést. Az emberi lét, a Földünkön létrehozott anyagi és szellemi javak megsemmisülésének veszélyével szembe kell szegezni a béke biztosításának koncepcióját, mert ez a jövőbe vezető egyetlen biztos út. A fegyverkezési hajsza korlátozásában már sikerült elérni bizonyos eredményeket. A létrejött fegyverzetkorlátozási megállapodások jelentőségét hiba volna eltúlozni, de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy e megállapodások nélkül a fegyverkezési hajsza még zabolátlanabb, az új leszerelési egyezmények kidolgozása pedig még bonyolultabb lenne. Annak ellenére, hogy a szélsőséges imperialista körök akciói következtében az utóbbi években megtorpant az enyhülés, továbbra sincs hiány leszerelési kezdeményezésekben. Az emberiség túlnyomó többsége megelégelte, hogy a nukleáris 3
