Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 5. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1981. február-október )

szolgálja, és fontos szerepet játszik a szocialista közösség egységének megszilárdításában, össze- forrottságának erősítésében. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a miniszterek egybe­hangzóan értékelték a nemzetközi helyzetet, és megerősítették, hogy a két ország kész részt vállalni a szocialista országok szövetségének, barátságának és együttműködésének további szi­lárdításában, egyeztetett külpolitikai céljainak valóra váltásában, a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó együttműködés elmélyítésében. A külügyminiszterek kiemelték, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kong­resszusán előterjesztett nagy horderejű békejavaslatok megfelelnek a népek létérdekeinek. A javaslatok reális és hatékony programot adnak a hidegháborús erők visszaszorításához, az eny­hülés folytatásához, a nemzetközi biztonság erősítéséhez, a béke védelméhez. A Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság síkraszáll azért, hogy valamennyi érdekelt fél részvé­telével mielőbb kezdődjék meg a szovjet békekezdeményezések érdemi megvizsgálását és valóra váltását szolgáló tárgyalás, a kapcsolatok és a párbeszéd aktivizálása útján. A felek aggodalmukat fejezték ki egyes NATO-köröknek a fegyverkezési verseny fokozá­sára, a fennálló - a nemzetközi biztonság alapját képező - katonai erőegyensúly megbontására irányuló törekvései miatt. Úgy vélik, hogy nincs ma halaszthatatlanabb és fontosabb feladat, mint elhárítani a nukleáris háború veszélyét. Ennek érdekében mielőbb fel kell újítani a tárgya­lásokat a fegyverkezés korlátozásáról és a fegyverzetek csökkentéséről az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. A miniszterek reményüket fejezték ki, hogy a madridi találkozó eredményes munkát végez, és hozzájárul az enyhülés védelméhez, a nemzetközi biztonság erősítéséhez és a kölcsönös érdekű együttműködés bővítéséhez. Ismételten megerősítették kormányuk álláspontját, hogy az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó javas­lat elfogadása megfelel valamennyi európai nép és ország érdekeinek, s nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy a madridi értekezleten megállapodás jöjjön létre e konferencia össze­hívásáról. A látogatás során a külügyminiszterek aláírták az 1981-1985. évekre a Magyar Népköztár­saság és a Lengyel Népköztársaság kulturális és tudományos együttműködési munkatervét. A két külügyminiszter megbeszélései szívélyes, baráti légkörben, a kölcsönös megértés és a nézetazonosság jegyében zajlottak le, s hozzájárultak a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságának erősítéséhez. Józef Czyrek hivatalos, baráti látogatásra hivta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Népszabadság, 1981. április 16. Közös közlemény dr. Willibald Pahrnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminiszterének magyarországi hivatalos látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere április 27. és 29. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Az osztrák külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A külügyminiszterek szívélyes, nyílt légkörben beható eszmecserét folytattak a magyar­osztrák kapcsolatok helyzetéről és azok fejlesztéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdések­ről. A látogatásról közös közleményt adtak ki, amely megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatai zavartalanok, sokoldalú együttműködése eredményesen fejlődik, és az a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének jó példája. A felek síkraszálltak a két ország együttműködésének további elmélyítésre mellett - hangsú­lyozza a közlemény. Ezután méltatja az 1979. január i-én hatályba lépett, a vízumkényszer megszüntetéséről szóló egyezményt, amely megkönnyíti a két ország állampolgárainak utazá­135

Next

/
Oldalképek
Tartalom