Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kozma Ferenc: A nyitott szerkezetű gazdaság ( Izikné Hedri Gabriella )
hogy az enyhülés megőrzésének távlatai, az ehhez kapcsolódó feladatok is elvi alapon és reálisan kerüljenek tárgyalásra. A jelen legizgalmasabb nemzetközi kérdéséről Írott alapos fejezet jellegét azzal a következtetéssel adja meg a szerző-, hogy néhány év elteltével az enyhülési folyamat erősödni fog. Az „Enyhülés és Magyarország” című al- fejezet sajátos nézőpontjával sok újat ad. Tárgyalja például a magyar-osztrák együttműködést, konkrétan illusztrálja azokat az elvi szempontokat, melyekben - mint még a könyv elején jelezte - elsősorban kifejeződnek Magyarország külpolitikájának sajátosságai, a többiekétől eltérő egyedi vonásai. A jelenlegi nemzetközi helyzet válságai, feszültséggócai - mint Púja Frigyes megállapítja - elsősorban azért hordozzák magukban a fokozódás veszélyét, mert az imperializmus és a helyi reakció mindent megpróbál a haladó erők visszaszorítására. Az amerikai imperializmus ilyen törekvései - közvetve és közvetlenül - a Közel-Keleten csakúgy megfigyelhetők, mint Afrika déli részén. Kína politikája szintén arra irányul, hogy a maga érdekszférájának tekintett térségekben - mindenekelőtt Indokínában - elnyomjon minden, az érdekeivel ellentétes törekvést. A „Magyarország és a fejlődő világ egyes problémái” c. részben a többihez hasonló módon kaptak helyet elvi fejtegetések, ideológiai viták, s itt is nyíltan foglalkozik a szerző néhány ún. kényes kérdéssel. Az új gazdasági világrend követelésére elsősorban úgy tekint, mint a fejlődő világ jogos és természetes törekvésére, de bírálja e program gyengeségeit, következetlenségeit. Határozottan helyteleníti mindenekelőtt a fejlett tőkés és a szocialista országok egyforma kezelését, ami a fejlődő országok többségére jellemző. Bírálja a szerző a fejlődő országok egy részének a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját és az ENSZ szervezeti felépítésének átalakítására irányuló törekvését is. Az el nem kötelezett országok mozgalmáról szóló fejezetben a történeti áttekintést jól használható statisztikai adatok egészítik ki. A magyar külügyminiszter e viszonylag rövid részben is elismerően szól az el nem kötelezett országok alapvetően pozitív nemzetközi szerepéről. A könyvet a Magyar Népköztársaság emigrációs politikájának áttekintése fejezi be. E téma fontosságát jól mutatja az a tény is, hogy becslések szerint 1,2 millió magyar él a tőkés országokban. 1956 óta aktív politikát folytatunk nemcsak a haladó, hanem a lojális, de politikailag semleges emigráció felé is. Bemutatja a könyv a Magyarok Világszövetségének tevékenységét, az anyanyelvi mozgalom és más hasonló mozgalmak, rendezvények, szervezetek stb. fejlődését és az emigrációval foglalkozó tömegtájékoztatási intézményeket, szerveket. Púja Frigyes könyve rendkívül időszerű, és a tárgyalt anyagot szinte naprakészen dolgozza fel. A külpolitikát, a nemzetközi viszonyokat elsősorban folyamatként kezeli, így anyaga az újabb események nyomán szinte azonnal kiegészíthető. A szerző nem annyira a kiegyensúlyozott szerkezet, hanem inkább a politikai gyakorlat és a meggyőzés igényeit tartotta szem előtt, így bár bőven él az elméleti magyarázat, az ideológiai vita, a történeti visszatekintés módszerével, ezek nem sorakoznak „iskolás” rendbe, hanem inkább a politikai küzdelmek logikája szerint merülnek fel, helyenként némileg megtörve a kifejtés menetét. Ezt a hátrányt azonban bőségesen kárpótolja a mérleg másik serpenyőjén jelentkező előny. A nemzetközi politika kérdéseinek e komplex - elsődlegesen politikai, de ugyanakkor történelmi és ideológiai - megközelítése sajátos erénye Púja Frigyes könyvének. Ezért ajánlható a nemzetközi kapcsolatok bármely területén dolgozóknak, oktatóknak és a nemzetközi politika iránt érdeklődőknek. Bognár Gyula KOZMA FERENC: A nyitott szerkezetű gazdaság Kossuth Könyvkiadó, 1980. 346 1. Kozma Ferenc új könyve fontos külgazdaság-elméleti s egyidejűleg külgazdaság-politikai alkotás, amely számos új gondolatot és elméleti tételt tartalmaz. A nyitott szerkezetű - s ennek keretében a magyar - gazdaságnak nemcsak egymással összefüggő jelenségeit mutatja be, hanem feltárja az azok mögött meghúzódó lényegi folyamatokat is. Az olvasó választ kap a következő alapkérdésekre. Úrrá lehetünk-e belátható időn belül napjaink gazdasági nehézségein? Népgazdaságunk nyitottsága nem jelent-e kiszolgáltatottságot? Milyen külgazdasági stratégia ve136
