Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - Inotai András - Török Ádám: A transzatlanti kapcsolatok gazdasági alapjai
haladni. Megszűnt tehát az Egyesült Államok megelőző időszakra - és a történelmi fejlődés mintegy ötven éves periódusára - jellemző világgazdasági autonómiája. A tőkés világgazdaság más vezető hatalmaival való fokozottabb gazdasági és pénzügyi együttműködés egyrészt annak beismerését tükrözi, hogy az amerikai kormány gyakorlati gazdaságpolitikájában is számot vet a megváltozott erőviszonyokkal. Másrészt - és ezzel egyidejűleg - arra is utal, hogy az Egyesült Államok nem nyugszik bele az erőviszonyok tartós átrendeződésébe, hanem - éppen a dollár stabilitásának visszaállításával - számára kedvező irányú erőviszonymódosulást ígérő folyamatok mielőbbi megindítására törekszik. (A cikk befejező részét a Külpolitika 1981. évi 2. számában köböljük.) 1A korábbi Európai Gazdasági Közösséget a Montánunióval és az Euroratommal való „összevonás” óta Európai Közösségnek (EK) hívják. Tanulmányunkban mi is ezt az elnevezést használjuk, az egyszerűség kedvéért még ott is, ahol az összevonás előtti Közösségről beszélünk. 2 Werner J. Feld: Trade with West Europe and Japan. Current History, 1979 May-June, 201- -205 és 223-226. 1.; Hillenbrand, Martin J.: Die USA und die EG: Spannungen und Möglichkeiten. (Amerika und Westeuropa. Gegenwarts- und Zukunftsprobleme. Hrsg, von Karl Kaiser und Hans-Peter Schwarz, Belser-Verlag, Stuttgart-Zürich, 1977.) 288-300.1. 3 Az 1962-es Kereskedelemfejlesztési Törvény (Trade Expansion Act) egyik fő célja a közös mezőgazdasági politika amerikai kivitelt korlátozó hatásainak kivédése volt. Az erre a törvényre épülő GATT-körtárgyalás, az ún. Kennedy-forduló számos kölcsönös vámcsökkentést eredményezett, de az EK mezőgazdasági politikáját az Egyesült Államoknak nem sikerült megváltoztatnia. * RichardM. Nixon: U. S. Foreign Policy for the 1970’s. A New Strategy for Peace. Report of the President to the Congress. Washington, 1970. 32. 1. 6 Természetesen nem volna teljes a kép, ha nem említenénk azt a tényt, hogy az Egyesült Államok nemzetközi monopoltársaságai a hetvenes évek elején 4-j-ször annyit termeltek külföldön, mint amennyi az Egyesült Államok akkori kivitele volt. Az amerikai leányvállalatok egymás közti forgalma - ami a statisztikai számbavétel alapján az EK kereskedelmi forgalmának része - nem az amerikai, hanem a telephely-országok kereskedelmi összesítésében szerepel. ' Helytelen volna az Egyesült Államok és az EK közötti kereskedelem részarány-veszteséből a két fél befelé fordulására következtetni. Ezt sem a társadalmi termék növekvő exporthányada, sem az EK belső kereskedelmének alakulása nem támasztja alá. 7 1980 első felében 13,2 mrd dollára nőtt a mérleghiány, miközben az EK Egyesült Államokból származó importja 31,6 mrd dollárra fokozódott. 8 Hans-Dieter Jacobsen: Asymmetries in the Trade Relations Between the European Community and the U. S. A. Washington, 1979. 9 1974 és 1977 között az agrárkereskedelem amerikai többlete a kétoldalú forgalomban évi 3,6 és 4,7 milliárd dollár között mozgott. A többlet mindvégig a növényi termékek csoportjában, elsősorban, gabonából, dohányból, olajpogácsából és takarmányfélékből adódik, míg az állati eredetű termékek és a feldolgozott élelmiszerek kereskedelmében az EK ér el export- többletet. 10 Bár hatásukban messze elmaradnak az EK agrárrendtartásától, az agrárkereskedelemben amerikai korlátozások is érvényesülnek (a sajtimport kontingentálása, a marhahúsimport önkéntes exportkorlátozás formájában való szabályozása, amihez az EK nettó marhahúsexportőr tagállamai nem csatlakoztak). 79
