Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - M. Aczél Sándor: Japán és a trilateralizmus
18 A katonai függés tényei közismertek. Az Egyesült Államok Japán gazdasági életében is meghatározó tényező. Nyersanyag- és energiaszegénysége, viszonylag szűk belső felvevő piaca miatt a külgazdasági kapcsolatoknak igen nagy a jelentősége Japán számára, s ezek kb. 30 százaléka az Egyesült Államokhoz fűződik. 20 Diana Johnstone: „Trilaterális” stratégia. Nemzetközi Szemle, 1977. 1. sz. 49. 1. 21 A. Utkin: „Atlantyizm” i Japonyija. MEMO, 1976. 6. sz. 61. 1. 22 A Trilaterális Bizottság 1978. októberi (Bad Godesberg) konferenciáján elhangzott előadás. A kelet-nyugati kapcsolatok áttekintése. Magyar Külügyi Intézet Információs és Dokumentációs Osztály, 284/1978. december. 129. 1. 28 Chihiro Hosoya: Japan’s „Omnidirectional” Course. Japan Echo, 1978. 4. sz. 78. 1. 24 Saburo Okita: Japan, China and the United States: Economic Relations and Prospects. Foreign Affairs, 1979. július. 1103-1108. 1. 26 AI. V. Vlagjimirov: Japonyija na poroge 80-h godov. Problemi Dalnyevo Vosztoka, 1979. 4. sz. 48. 1. 24 Kazushige Hirasawa: Japan’s Emerging Foreign Policy. Foreign Affairs, 1975. október. 165. 1. 27 Chihiro Hosoya: i. m. 84. 1. 28 Kei Wakaizumi: Japan’s Passive Diplomacy Reconsidered. Asian Pacific Community, 1978- 1979. 3. sz. 50. 1. 27 Mizjto Kuroda: Issues and Challenges Japan Faces in Foreign Relations. Pacific Community, 1976. i. sz. 25. 1. 80 1978-ban a kétoldalú fizetési aktívum Japán számára 16,6 milliárd dollár volt - csaknem megegyező az Egyesült Államok fizetési mérlegének teljes passzívumával. 81 Saburo Okita: Japan, China and the United States: Economic Relations and Prospects. Foreign Affairs, 1979. július. 1090-1100. 1. 82 Richard H. Ullman: Trilateralism: „Partnership” for What? Foreign Affairs, 1976. október. 3. 1. 57
