Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére
önerőre való támaszkodás arushai programja, az e kérdésre vonatkozólag Mexikóban, Havannában és Buenos Airesben elfogadott programok és a különböző regionális programok mellett, beleértve az afrikai gazdasági fejlődés monróviai stratégiájának végrehajtásáról szóló lagosi akciótervet, amelyet az Afrikai Egységszervezet állam-, illetve kormányfői gyűlésének Lagosban, 1980. április 28-29-én tartott II. rendkívüli ülésszakán fogadtak el.20 E programok megvalósítása az 1980-as években mindenekelőtt segítené a fejlődő országokat, saját erőfeszítéseik révén, hogy megerősítsék gazdasági potenciáljukat, meggyorsítsák gazdasági növekedésüket és javítsák helyzetüket a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében. 13 5. A fejlődő országoknak az illetékes szervezetekben tett javaslatai alapján a nemzetközi közösség intézkedéseket foganatosít majd , hogy - mint az helyénvaló - támogatást és segítséget nyújtson a fejlődő országoknak egymás közti együttműködésük megerősítéséhez és kibővítéséhez szubregionális, regionális és interregionális szinteken, ide értve az ENSZ bevett eljárásaival és gyakorlatával összhangban tartandó találkozókhoz nyújtott műszaki segítséget, konferenciaszervezési és titkársági szolgáltatásokat. K. Legkevésbé fejlett országok, legsúlyosabb helyzetben levő országok, tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok és fejlődő szigetországok 1. Legkevésvé fejlett országok 136. Az ENSZ III. fejlesztési évtizedére szóló nemzetközi fejlesztési stratégia egyik alapvető prioritása, a legkevésbé fejlett országok - a gazdaságilag leggyengébb és legszegényebb, a legsúlyosabb strukturális problémákkal küzdő országok - kielégítő méretű és intenzitású különleges programot igényelnek, összhangban nemzeti terveikkel és prioritásaikkal, hogy határozottan szakíthassanak múltbeli, jelenlegi helyzetükkel és sivár kilátásaikkal. Ezért azonnal és számottevően bővíteni kell az erőfeszítéseket, hogy átalakítsuk gazdaságukat, előmozdítsuk a fejlődés önfenntartó folyamatát, meggyorsítsuk a mezőgazdasági és ipari haladást, és biztosítsuk az emberi erőforrások fejlesztését és a széles alapokon megvalósuló részvételt a fejlesztési folyamatban, párhuzamosan és összhangban a társadalmi-gazdasági fejlődés előnyeinek egyenlő elosztásával. A nemzetközi közösség ezért haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket, hogy véglegesítse és megvalósítsa a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó, az 1980-as évekre szóló alapvető új akcióprogramot, amelyet az UNCTAD fogadott el V. ülésszakán, 1979. június 3-án, 122/V/. sz. határozatában.21 Az akcióprogramot a legkevésbé fejlett országokkal foglalkozó, 1981-ben összehívandó ENSZ-konferencián kell véglegesíteni, elfogadni és megalapozni. 137. Az 1980-as évekre szóló alapvető új akcióprogram célkitűzéseinek megvalósít- tása érdekében a nemzeti tervek kijelölik és költségvetési szempontból konkretizálják a főbb projektumokat és programokat. Világosan meg fogjuk határozni a részletes előirányzatokat minden ország számára, ami a mezőgazdasági és ipari struktúraváltoztatást illeti, a jobb fizikai, társadalmi és intézményi infrastruktúrát, a teljesítőképesség javítását a táplálkozással, az írástudással, az egészségüggyel, a foglalkoztatottsággal, az emberi erőforrások fejlesztésével stb. kapcsolatban. Az elérendő célkitűzések nagyobb erőfeszítéseket követelnek maguktól a legkevésbé fejlett országoktól, egyszersmind lényegesen bővíteni kell a nemzetközi közösség által nyújtott támogatást is. 138. Minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni olyan programok kialakítása érdekében, amelyek 1990-ig minden egyes legkevésbé fejlett ország számára lehetővé 149
