Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére
az e célra szükséges egyéb intézkedéseket. Az ENSZ Iparfejlesztési Alapját meg kell erősíteni és ki kell bővíteni, hogy jelentősen fokozni tudja a fejlődő országok iparosításának meggyorsításához szükséges műszaki segítséget. 77. Az integrált ipari szerkezet részeként bátorítani kell többek között azokat a munkaerőigényes, közepes és kis méretű iparvállalatokat, amelyek hatékonyak, és több munkahelyet teremtenek. Erősíteni és szélesíteni kell olyan technológiák alkalmazását és olyan hatékony politikák követését, amelyek növelik az emberi erőforrások fejlesztésére szánt beruházásokat. Az iparosítási politikák egyik célja a termelő foglalkoztatás növelése, továbbá a nők integrálása és egyenlő részvétele az iparfejlesztési programokban. 78. Az iparosítási politika a fejlődő országokban energikus nemzeti politikát igényel, amelyet nemzetközi segítség és nemzetközi beruházások támogatnak. Ezen iparfejlesztési politikák előirányozhatják többek között a hazai beruházások fokozását, szem előtt tartva az állami szektor e folyamatban betöltött szerepét, intézkedéseket a belső megtakarítások növelésének ösztönzésére, valamint a kölcsönösen előnyös közvetlen külföldi befektetések és más magántőke-források ösztönzésére. A fejlődő országoknak maguknak kell meghatározniuk beruházási prioritásaikat, és a e prioritások fényében megfelelő döntéseket kell hozniuk a külföldi befektetések és a magántőke beáramlásának engedélyezéséről. 79. Minden országnak mérlegelnie kell az iparosítás környezeti szempontjait ipar- politikája és iparosítási tervei kidolgozása és végrehajtása során. Az adományozó országoknak, a technológiák szállítóinak és az illetékes nemzetközi szervezeteknek segíteniük kell a fejlődő országokat, felkérésükre, hogy tökéletesítsék teljesítőképességüket ebben a vonatkozásban. 80. A nemzetközi közösség elsőrendű fontosságot tulajdonít majd azoknak az intézkedéseknek, beleértve az igényeknek megfelelő kielégítő pénzügyi gondoskodást, amelyek az „Iparfejlesztési évtized Afrika számára 1980-1990” hatékony megvalósítását célozzák. C. Élelmiszer és mezőgazdaság 81. A mezőgazdaság és a falu fejlesztése, valamint az éhínség és alultápláltság felszámolása az évtized fontos célkitűzései között szerepel. A fejlődő országok nemzeti fejlesztési terveikkel és prioritásaikkal összefüggésben, a nemzetközi közösség szilárd támogatásával, megtesznek minden szükséges lépést az élelmiszer- és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, hogy az élelmiszerellátás területén mielőbb javuljon a nemzeti és a kollektív önellátás. E célból továbbra is hatékony és egyre energikusabb politikákat kell alkalmazni a megfelelő árösztönzők, a hitelnyújtás, a raktározás és szállítás javítása, valamint az élelmiszer-veszteségek, különösen a betakarítás utáni veszteségek csökkentésének vonatkozásában. A mezőgazdasági termelés évi átlagban 4 százalékos növelésére irányuló erőfeszítések során különös figyelmet kell szentelni az alacsony jövedelmű, élelmiszer-behozatalra szoruló országoknak, hogy ezt a növekedési szintet azok is mielőbb elérhessék. A nemzeti politikák megvalósítása vegye figyelembe a fejlődő országok belső erőforrásai teljes mozgósításának szükségességét. Kellő figyelmet kell szentelni az agrárreformok megvalósításának, amelyek tényezői a mezőgazdasági termelés fokozásának és a vidéki fejlesztésnek az egyes fejlődő országok nemzeti terveivel és prioritásaival összhangban. Nemzeti terveiknek megfelelően a fejlődő országok elsőbbséget fognak biztosítani az intézményi keretek olyan módosítását célzó programoknak, amelyek lehetővé teszik a földhöz és a vízkészletekhez való 137
