Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka
piaci tagországoktól most határozottabb támogatást kaptak ehhez, mint a rendkívüli ülésszakon. Ilyen körülmények között az új nemzetközi gazdasági rend megvalósítása leglényegesebb eszközének tekintett globális tárgyalások előkészítésében nem mutatkozott döntő fordulat. A háttérben folyó nem hivatalos tárgyalások részkérdésekben hoztak bizonyos haladást, elsősorban annak következtében, hogy a fejlődők késznek mutatkoztak jelentős visszalépésekre is eredeti követeléseiktől. Az erő- és érdekviszonyok alakulása azonban kevés volt a megállapodáshoz. A még rendezetlen, a 3 5. ülésszak lezárását akadályozó másik fő probléma így a globális tárgyalások előkészítésének megoldatlansága lett. A 35. ülésszak elfogadta a nyolcvanas évekre szóló (3. fejlesztési évtized) új fejlesztési stratégiát, amelynek a szövegét a 1 x. rendkívüli ülésszak dolgozta ki. A stratégia, amely kompromisszumok sorozata, nem tartalmaz sok újdonságot a korábbi hasonló dokumentumokhoz képest. Mint minden ENSZ-közgyűlési határozat, ez is ajánlásnak tekintendő. Nincs eszköz arra, hogy a stratégiába foglalt mennyiségi előirányzatok és minőségi mutatók feltétlenül meg is valósuljanak. A stratégia elfogadásakor számos ország és több országcsoport fenntartásokkal élt - gyakran ellentétes pozícióból kiindulva -, ami tovább csökkenti a stratégia értékét, az új nemzetközi gazdasági rend felállításában játszott szerepének jelentőségét. Az ülésszak napirendjén szereplő számos kérdéscsoport közül említésre méltó még néhány, amely az ENSZ szervezeti életével függ össze, és amely mögött mélyreható politikai törekvések is meghúzódnak. Az ENSZ szerepének növelésével, alapokmánya néhány cikkének felülvizsgálatával és ebből eredően bizonyos szervezeti változtatással hosszabb ideje foglalkozik már a közgyűlés az ülésszakokra tűzött napirendi pontok, illetve a téma vizsgálatára létrehozott különleges bizottság keretében. Az ENSZ gazdaságiszociális szektorának átszervezésére születtek is már kisebb jelentőségű határozatok. A 35. ülésszakon erőteljesen bontakozott ki a fejlődő országoknak az a törekvése, hogy a Biztonsági Tanács taglétszámát felemeljék, az emelés révén összetételét megváltoztassák, és ezáltal nagyobb szerephez jussanak a nemzetközi biztonság fenntartását és megerősítését célzó Biztonsági Tanács-i határozatok meghozatalában. Támadták a BT-ben érvényesülő elvet is a nagyhatalmak egyhangú állásfoglalásának követelményéről. A fejlődő országok követelései teljesítésének messzemenő következményei lehetnének, ami végső soron a világszervezet normális működését is lehetetlenné teheti. Érthető, hogy az érvek és ellenérvek minduntalan összecsapnak, és a döntéshozatal elhúzódik. Maguk a fejlődő országok sem egységesek. Eltérő módon ítélik meg indítványaik fontosságát, megvalósíthatóságát és következményeit, így a 3 5. ülésszak nyitott kérdései között szerepelt a Biztonsági Tanács létszáma emelésének ügye is. Az ENSZ titkársági létszámkeretének összetételéről is kiterjedt vita folyt. 121
