Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka

Az ilyen alapokon létrejövő európai együttműködést képessé lehet tenni arra, hogy benne integrálódjanak a kapcsolatok ésszerű korlátái, amelyek az alapvető ideológiai ellentmondásból, a külpolitikai koncepciók eltéréséből, a politikai és egyéb érdekek különbözőségéből, vagy akár a hagyományokból, a nemzeti és nyelvi tényezőkből fakadnak.

Ez a fajta együttműködés minden részt vevő nép számára kedvező, mivel lehetővé teszi az általános emberi érdekek érvényesülését, kölcsönös kulturális és gazdasági előnyökkel jár. Miközben nem gátolja a tőkés társadalom belső törvényszerűségeinek kibontakozását, az osztályharcnak a társadalmi erőviszonyok alapján történő alakulását, egyszersmind elősegíti a szocializmus folyamatos fejlődését, állampolgárai anyagi és szellemi gyarapodását, világnézeti és erkölcsi színvonalának emelkedését

Egy ilyen perspektívában a szocializmus, amely tudományos ideológiával rendelkezik, és a legemberibb kultúrát, a leghaladóbb tudományt, a legkorszerűbb életmódot fejlesztette ki, úgy léphetne ki a nemzetközi küzdőtérre, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váljon az eszmék és eszmék, kultúra és kultúra közötti különbség, a szocializmus komplex fölénye a kapitalizmussal szemben.

1 Lásd az SZKP XXV. kongresszusának dokumentumait. Kossuth Könyvkiadó, 1976. 42. 1.

3 Lenin: A proletárkultúráról (1920). Válogatott Művei, HL köt. Magyar Helikon, 1967. 297. 1.

3 A kelet-nyugati kapcsolatok kibővülése csak látszólag hordoz kedvezőtlen következményeket ebből a szempontból. Valójában nem „teljes átvételről” van szó. Az idézett lenini koncepció is alátámasztja, hogy a burzsoá kultúrával való érintkezés (Lenin szavaival) annak „rothadt típusai nélkül” megy végbe. S nem kevésbé fontos, hogy a tőkés országokban születő progresszív kultúra átvétele a szocialista kulturális forradalom számára alapvetően szükséges.

4 W. Davison: Nemzetközi politikai kommunikáció. New York, 1965. 304. 1. (angolul)

3 Kezdetben a koncepció éle Latin-Amerikára, Nyugat-Európára és elsősorban a volt brit gyarmatokra irányult, ugyanakkor már a negyvenes évek végén teoretikusai alkalmasnak találták „globális érvényesítésre”, azaz a Szovjetunió és a fiatal népi demokratikus államok elleni felhasználásra. 1949-ben a „szabad áramlás” intézményesítése jegyében és egyben a koncepció propagálása céljából hozták létre a Szabad Európa Rádiót.

* Vö. George N. Shuster: Az USA kulturális kapcsolatainak természete és fejlesztése. Cultural Affairs and Foreign Relations, Columbia University, 1963. (angolul)

1 Jacques Freymond: Európa a biztonságot keresi. Annales d’Etudes Elternationales. Génévé, 1973. 18. 1.

8 A Magyar Szocialista Munkáspárt XH. kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó, 1980. 108. 1.

9 Népszabadság, 1972. december 22.

10 Teljes szövegét lásd a Nemzetközi Szemle, 1973. 8-9. számában.

11 Az EBEÉ a kulturális és oktatási kapcsolatokat az „Együttműködés a humanitárius és egyéb területeken” című napirenden belül, az ún. harmadik kosárban, önálló témaként, de szoros összefüggésben tárgyalta a kapcsolatok egyéb, ide sorolt területeivel: az emberek közötti kapcsolatokkal és az információval.

13 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről. Népszabadság, 1976. április 24.

108