Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka

nak körébe tartozó egyes kérdések (az alkotmányos jogok érvényesülése, nemzeti kisebbségek stb.) „nemzetközivé tételére” irányulnak. A szocialista államok álláspontja szerint - amely a társadalmak osztályviszonyainak marxista elemzésén alapszik - a békés egymás mellett élés elvei csak az államközi viszony területén érvényesülhetnek, s nem hatálytalaníthatják az osztályharc törvényeit.1

Az ideológiai tényező

Lenin már 1913-ban, a „Kritikai megjegyzések a nemzeti kérdéssel kapcsolatban” című írásában felhívta a figyelmet a „nemzeti kultúra” burzsoá-nacionalista jelszavának megtévesztő voltára. Kimutatta, hogy minden nemzet kultúrájában tartalmi szempontból két alapvető, egyaránt nemzeti formában megjelenő kultúra foglal helyet: a „demokratikus-szocialista” és a (kapitalista viszonyok között domináns szerepet játszó, ezért „nemzetinek” minősített) burzsoá kultúra. Lenin - fenntartva ezt a koncepcióját - később mégis elutasította, elméletileg helytelennek, gyakorlatilag károsnak tekintette azt a nézetet, amely szerint a proletariátusnak a hatalom megszerzése után „saját külön kultúrát kellene kieszelnie”.2 A lenini felfogásban vett szocialista kulturális forradalom az új társadalom építésének nélkülözhetetlen eleme, minőségi változás, ami éppúgy magába foglalja a szocialista kulturális hagyományok továbbvitelét, mint a burzsoá kultúra minden igazi értékének megőrzését, a polgári műveltség kritikai elsajátítását.

Nyilvánvaló, hogy a társadalom politikai, gazdasági átalakítását szervesen kiegészítő szocialista kulturális forradalom és ennek a folyamatnak az előrehaladása nem függetleníthető a nemzetközi kulturális kapcsolatoktól, illetve ezek révén a más országok, más kultúrák irányából érkező serkentő vagy fékező ideológiai hatásoktól. A kulturális kapcsolatok ideológiai töltése alapvetően két tényezőből fakad:- maguknak az érintkezésbe lépő kultúráknak az ideológiai töltéséből, valamint- abból, hogy az együttműködő felek tudatosan felhasználják ezeket a kapcsolatokat ideológiájuk terjesztésére, hatásának szélesítésére.

Ami a kultúra ideológiai tartalmát illeti, itt is abból kell kiindulnunk, hogy a társadalmi osztályok alapvető társadalmi, gazdasági és politikai céljaikat az ideológia formájában fejezik ki. Olyan eszmék, nézetek összefüggő rendszere alkotja valamely osztály ideológiáját, amelyben az egyének tudatosítják helyüket a társadalomban, képet alkotnak létezésük történelmi feltételeiről, s kifejezik közös érdekeiket és törekvéseiket. Mindez elsősorban az adott osztályok politikai ideológiájában ölt testet, de a társadalmi felépítményhez tartozó más tudatformák, köztük a kultúra, a tudományok és a művészetek - ha sok esetben közvetettebben is - ideológiai jellegűek.

Azzal párhuzamosan, hogy a szocialista országok nemzeti kultúráinak szer94