Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - Fodor Erika: Konfliktus Dél-Afrikában

zeti felszabadító mozgalmak térnyerését mind a tárgyalásos rendezésnél, mind a fegyveres harcban megakadályozni, és a változtatásokat csupán a kapitalizmus érdekeinek határáig engedni. A Dél-afrikai Köztársaság sok szempontból fontos terület az imperializmus számára. Az ANC-nek a Szabadság Kartában megfogal­mazott céljai azonban túlmutatnak az apartheid felszámolásán, és társadalmi-gaz­dasági változásokat tűznek ki célul.25 Gyakran felteszik a kérdést Oliver Tambónak: milyen lesz a jövő Dél-Afri- kája az ANC elképzelései szerint? Egy interjúban erről így szólt: „Vegyük Zim­babwe példáját. Meg tudjuk ma mondani, milyen a zimbabwei rendszer ? Marxis­ta ? Kapitalista ? Afrikai szocializmus ? Ügy gondolom, a zimbabwei emberek is keresik az utat. Mindenféle gonddal kell szembenézniük: a fehérek félelme, a sze­gények szükségletei, a gazdaság fejlesztése stb. Nem tudom, akad-e valaki, aki a jelenlegi helyzetben képes volna az ország jellegét meghatározni. A hatalom megragadása előtt a vezetőknek határozott elképzeléseik voltak arról, hogy mit tennének, ha hatalmon volnának. Amikor azonban a hatalmat átvették, figyelembe kellett venniük a realitásokat. így lenne ez Dél-Afrikában is... Mindenesetre az ANC mint nemzeti szervezet a nép többségét képviseli.”26 Mindaddig, amíg a dél-afrikai népek szabaddá nem válnak, és az afrikai több­ségi uralom létre nem jön, a gyarmatosítás és az apartheid elleni küzdelem foly­tatódik. A Dél-afrikai Köztársaság azonban nemcsak gyarmatositó, hanem neo- kolonialista és szubimperialista regionális hatalom is, amely ásványkincseinek fontosságából következően a nemzetközi imperializmussal kölcsönös függésben áll. E viszonyból következően az apartheid válsága közös imperialista feladatként fogalmazódik meg. Az elkülönített fejlődésből következő belső ellentmondások, a feketék-fehérek közötti ellentétek osztálytartalommal telítődtek, az osztályharc összefonódott az apartheid elleni harccal, ami a kapitalizmus alapvető érdekeit veszélyezteti. A konfliktusnak jelentős nemzetközi kihatása is van; válsággá válása nem­csak a kapitalista érdekeket veszélyezteti, hanem a régión túlmutató veszély forrása is. 1 1 South African Institute of Race Relations. Yearbooks 1977 and 1979 és SWAPO Infor­mation Bulletin, 1980. 8. sz. 3 Lásd bővebben M. L. Visnytvszkij: Polityika Vasingtona v Afriké i amerikanszkaja afri- kanyisztyika. SZSA, 1980. 1. sz.; Socialist Orientation in Afrika. International Affairs, 1979. 9. sz. 3 Idézet Brown amerikai hadügyminiszter nyilatkozatából. Izvesztyija, 1980. április 24. * SZSA, 1980. i. sz. 5 Financial Times, 1977. június 28. The Contradictions in Southern Africa. Manifest, 1980. július (Koppenhága). ‘ R. VZ. Hull: Rhodesia in Crisis. Current History, 1979. március. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom