Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"
az országgyűlés vezetőivel véleményt cseréljen a két ország kapcsolatainak bővítéséről, sor került továbbá több magyar és török miniszter megbeszélésére. Törökország gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. Részarányuk Törökország kereskedelmi forgalmában a korábbi évek io százalékáról 1978-ban 15 százalékra emelkedett. 1979-től Törökország évente 3 millió tonna kőolajat importál a Szovjetunióból, ami az összes olajimportjának egyötöde. A Szovjetunió eddig mintegy 800 millió dolláros segéllyel járult hozzá a török gazdaság fejlesztéséhez. A szovjet piac jó lehetőségeket kínál a hagyományos török mezőgazdasági export bővítésére olyan időszakban, amikor ezek a termékek egyre erősödő versenynek vannak kitéve az EK piacain. A török-bolgár viszonyt 1978-ban új alapokra helyezte a közös gazdasági bizottságok létrehozása, amelyek a kereskedelem, az idegenforgalom és az ipar néhány területét ölelik fel. Magyarország a török vasúthálózat korszerűsítésében és energetikai fejlesztésekben vesz részt, de a gépiparban, a vegyiparban és az elektronikai iparban is együttműködik török partnerekkel.24 A magyar-török kapcsolatok fejlődését jól mutatja, hogy 1978-ban a kétoldalú árucsere-forgalom 76 millió dollár volt, 1979-re elérte a 92 millió dollárt, tavaly pedig 162 millió dollárra ugrott.25 A magyar és a török külügyminiszter 1981. évi februári budapesti megbeszéléseiről kiadott közlemény leszögezi: „A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a jelenlegi, feszültségekkel és konfliktusokkal terhes világhelyzetben különös jelentősége van az enyhülést erősítő törekvéseknek. Teljes egyetértést hangoztattak a tekintetben, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének gyakorlati megvalósítása jelenti az egyetlen ésszerű alternatívát.”26 IV. Törökország nemzeti érdeke, hogy külpolitikájában, szélesebb értelemben pedig egész nemzetközi tevékenységében folytassa az elmúlt években eredményesen elkezdett több irányú tevékenységét, s aktív magatartással keressen és teremtsen helyet magának a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat szolgáló, az enyhülést, az egyenlő biztonságot erősítő nemzetközi folyamatokban. A török-görög-amerikai viszonyt olyan háromszöghöz hasonlítottuk, amely nincs nyugalmi állapotban, akut és új problémák jellemzik és feszítik. Törökország stratégiai fontossága a közép- és a közel-keleti helyzet miatt növekedett az Egyesült Államok és a NATO számára. Az ankarai vezetés ennek tudatában kiegyensúlyozottabb partneri viszonyra törekszik NATO-szövetségeseivel, de az ország nemzetközi tevékenységét, tárgyalási pozícióját a súlyos belső helyzet gyengíti. Figyelmet érdemel, hogy a Német Szövetségi Köztársaság közvetítő szerepe Ankara és Washington között csökkenőben van. Ez külpolitikai szempontból - közvetve - azt mutatja, hogy a török-amerikai szövetségi viszony javult, a két kormány, a két ország újra szorosabb kapcsolatba került egymással. 36
