Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"
álló jobboldali Nemzeti Üdv Párt elnökét, Erbakant bíróság elé állították. A katonai ügyész Türkesre és 219 vádlott társára halálbüntetést kért, továbbá indítványozta a párt összes szervezetének a bezárását, a volt miniszterelnök, Ecevit és Demirel ellen vizsgálatot indítottak. Elrendelték, hogy a munkáltatók 40 százalékkal emeljék fel a béreket, és betiltották a sztrájkokat. A katonai hatóságok ezrével fogták el a körözött terroristákat, 1972 óta először hoztak több halálos ítéletet, kivégzésekre is sor került. A beszolgáltatott és felkutatott fegyverek száma több százezer. A Nemzetbiztonsági Tanács a hadsereg bevetésével a terrorizmust visszaszorította. Javult a közbiztonság, a belső helyzet nagymértékben normalizálódott. A rendcsinálást a szélső jobb- és baloldali akciók „elleni” fellépés jelszavával folytatják, de a foganatosított intézkedések számos, törvényes alapon álló, haladó szervezetet és személyt is sújtanak. Ezek között van: a DISK (a Forradalmi Munkás Szakszervezetek Konföderációjának) elnöke, több vezetőségi tagja, a TIP (a Török Munkáspárt) számos kádere, a TÖB-DER (a Török Tanítók Társasága) sok vezetője, aktivistája. A katonák, amikor a múlt év őszén átvették a hatalmat, megígérték, hogy az ország kormányzását mielőbb visszaadják a polgári erőknek. Egy OECD-felmérés szerint a török kormány szigorúan tartja magát a meghirdetett stabilizációs programhoz. Az infláció lelassult, a múlt évi 120 százalékról 40 százalékra mérséklődött, az export nagymértékben, 43 százalékkal nőtt; a gazdasági teljesítmény fokozásához azonban szükség van további külföldi hitelekre, amelyekből a termeléshez nélkülözhetetlen anyagokat be lehet szerezni. Az országot ténylegesen vezető Nemzetbiztonsági Tanács folytatja az általa megdöntött kormány gazdaságpolitikáját, és az elmozdított miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját, a nyugati pénzvilág bizalmi emberének számító Turgut Özalt nevezte ki miniszterelnök-helyettessé. Özal főleg azokat a török gazdasági, üzleti köröket képviseli, amelyek az ország teljes jogú közös piaci tagságát sürgetik. A török ipari nagyburzsoáziának e körei érdekeltek abban, hogy a török külpolitika gazdasági törekvéseikhez megfelelő feltételeket teremtsen. Ennek eléréséért latba vetik nagy befolyásukat, hazai és nemzetközi kapcsolataikat. A magán- és az állami szektornak vannak olyan magas színvonalat elért területei és vállalatai, mint a Koc-Művek, ez azonban a török ipar egészére nem jellemző. Az isztambuli egyetemen végzett közgazdászok társasága 1979-ben szemináriumot rendezett „A kibővített Közös Piac és Törökország közös piaci kapcsolatainak jövője” címmel.19 Ezen felszólalt az angliai sussexi egyetem Európai Kutatási Központjának igazgatója, Duchene professzor, aki kifejtette, hogy Törökország a gazdaságát körülvevő védőfalakat csak fokozatosan képes leépíteni. Amíg nem teremt a nemzetközi piacokon a minőség tekintetében is konkurrálni tudó, erős iparágakat, addig számára megfelelőbb lenne, ha a Közös Piachoz fűződő kapcsolatait együttműködési megállapodások keretében folytatná. Charles Caporale, a Közös Piac Dél-Európai Szektorának vezetője is úgy foglalt állást, hogy Törökországnak a közös piaci tagsághoz vivő úton meggyőző 33
